A Telex.hu által szemlézett beszélgetésben Péterfalvi Attila a Pegasus-üggyel kapcsolatos vizsgálatukról (melynek végeredményéről itt írtunk) a NAIH elnöke azt hangoztatta: nem igaz, hogy csak formai szempontok alapján „pipálták ki” a vizsgált tételeket, hanem ők érdemi, tartalmi vizsgálatot végeztek. Szerinte fontos rögzíteni: pontos jogszabály határozza meg a kritériumokat, melyek mentén egy ilyen megfigyelési engedély érvényes, az nem csak egy aláíráson múlik.
Minden jogszerűen történt
Péterfalvi állította: a sajtóban megjelent valamennyi esetet és személyt megvizsgálták, és a többi vizsgálati esetet úgy választották ki, hogy kértek egy statisztikai adatszolgáltatást, és a nemzetbiztonsági szervek összes ilyen előterjesztéséből statisztikai módszerrel válogatták le a végül vizsgált száz esetet.
A sajtóban is megjelent esetek kapcsán azt mondta: volt, akinél volt találat és volt, akinél nem – az általuk felkért szakértő azt is megállapította, hogy nem biztos, hogy akinél nyomot találtak, az valóban a kémszoftver használatát jelenti.
Továbbá ismét hangsúlyozta: akinél volt találat, és ellenőrizték, ott jogszerű volt minden.
A NAIH elnöke szerint ezekben az esetekben nemcsak terrorizmus és súlyos bűncselekmény gyanúja merült fel, hanem a törvényben tételesen felsorolt esetei is lehettek a nemzetbiztonsági gyanúnak – így például gazdasági érdek, alkotmányos rend, többpártrendszer védelme, területi integritás veszélyeztetése.
Péterfalvi szerint a vizsgált ügyek mindegyikében fennállt valamelyik, törvényben felsorolt olyan gyanú, ami indokolttá tette a megfigyelést.
A NAIH elnöke szerint az újságírók esetében sincs kivétel semmilyen szempontból, ugyanis nincs kivételezett személyi és foglalkozási kör, amit ne lehetne nemzetbiztonsági érdeksérelem gyanúja esetén titkos információgyűjtés alá vetni.
Hogyan érvényesül a forrásvédelem az újságíró megfigyelésekor?
A hatóság elnöke elmondta: a titkos információgyűjtésnek nem lehet célja a jogszabályok által védett információk kifürkészése, hiszen a forrásvédelem akkor is megilleti az újságírót, ha éppen titkos módon megfigyelik. Mint fogalmazott,
„nyilván egy alapelvi sérelem lenne, ha a jogszabályokat így ki lehetne játszani”.
Azt is megjegyezte azonban, hogy a forrásvédelem sem abszolút, a törvény bizonyos súlyos esetekben azt is felülírhatónak tekinti – idézi a Telex Péterfalvi Attilát.
A Media1 beszámolóját a NAIH Pegasus-vizsgálatáról itt, míg a megfigyelési botránnyal kapcsolatos híreinket itt olvashatja el.
További híreket talál a Media1-en! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon és a Twitteren, valamint iratkozzon fel a hírlevelünkre is!
