Mint arra az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Media1-hez is eljuttatott elemzése rámutat, az e-kereskedelem terén az elmúlt tíz év technológia fejlődése forradalmi változásokat hozott. Új területek, új szereplők és egyben új kockázatok jelennek meg a piacokon, új üzleti modellek alakítják át a vevő-eladó kapcsolatot, és tágítják a határait annak, hogy mit és hol lehet az online térben értékesíteni.
Ma már másképp lépünk egymással kapcsolatba, másképpen tájékozódunk és másképpen vásárolunk.
Középpontban az átláthatóság
Az Európai Unió és az egyes nemzetek a digitalizáció terén célokat határoztak meg, stratégiákat, rendeleteket, irányelveket fogadtak el annak érdekében, hogy egy biztonságosabb térben zajló tisztességes, kiegyenlített versenyfeltételeken alapuló internetes kereskedelem valósulhasson meg.
A szabályozások célzottan arra törekszenek, hogy hozzájáruljanak a közpénzügyi helyzet átláthatóságához, a növekvő adóbevételeken keresztül pedig a közpénzügyi helyzet javításához. Az új szabályozások egyúttal bezárják a „kiskaput” a távol-keleti dömpingtermékek előtt, a fogyasztás helye szerinti adózás előírásával a jogalkotó egyaránt kedvez a hazai gazdálkodóknak és az ilyen irányból érkező költségvetési bevételek növekedésének – állapítja meg az elemzés.
Fotó: Nataliya Vaitkevich/pexels
A pandémia hatásainak lassítása érdekében kereskedelmi és gazdasági korlátozásokat vezettek be, ilyen volt a kiskereskedelmi létesítmények (például üzlet, bolt, egyéb árusítóhely), vendéglátóipari egységek, nagy forgalmú közösségi terek bezárása is.
Felértékelődött az online világ mint információszerző, ügyintézést lehetővé tevő és vásárlásokat biztosító platform.
Folyamatos növekedésben az e-kereskedelem
Az e-kereskedelem mindezzel együtt 2010 és 2020 között folyamatosan, míg 2019-ről 2020-ra ugrásszerűen, közel 35 százalékkal növekedett. A pandémia idején az online vásárolt termékek közül a legkeresettebb cikkek a számítástechnikai eszközök, a ruházat és a szórakoztató elektronika volt, miközben nőtt az élelmiszervásárlás, barkács- és lakberendezési cikkek vásárlása is.
A vásárlási szokások pandémiát követő alakulását vizsgáló felmérések azt mutatják, hogy a vásárlók fele ugyanannyit tervez offline vásárlással tölteni, mint az online megrendelésekkel.
A járvány első, második és harmadik hullámának enyhülése valamelyest visszarendeződést tett lehetővé a fizikai vásárlások irányába. A fiatalabbak, magasabb iskolai végzettségűek és magasabb jövedelemmel rendelkezők vásároltak leginkább az interneten, míg a nemek közötti megoszlás azonos volt.
Az online vásárlások elválaszthatatlan részét képezik a szállítmányozás és a csomagküldő szolgáltatások. Növekedett azoknak a száma, akik a futárszolgálattal történő kiszállítási módot választották és csökkent az üzletekben személyes, illetve a csomagpontokon történő átvételt preferálók aránya.
Fontos a fogyasztók adatvédelmi tudatossága
Az e-kereskedelem elterjedésével új, a vásárlók döntéseit befolyásolni szándékozó, gyakran megtévesztő online kereskedelmi gyakorlatok jelentek meg, miközben az uniós szabályozás változása nem mutatott ilyen dinamikát. A szankciókat csak a nemzeti szabályozás keretében dolgozták ki.
A vásárlók adatainak védelme érdekében a GDPR-ral egységes tagállami szabályozás lépett életbe, de ezen a területen továbbra is elengedhetetlen a fogyasztók adatvédelmi tudatossága.
Az unió két jogalkotási javaslaton dolgozik, amelyek célja a nyílt és biztonságos kibertér kiépítése, azonban mindaddig, míg az új szabályok a tagállamok saját törvényi előírásaiban nem jelennek meg, a fogyasztók biztonsága nem szavatolt elégséges mértékben.
Az elemzés egyúttal iránymutatást ad a döntéshozók részére az online tér működését befolyásoló tényezők beazonosításához, valamint rámutat arra is, hogy szükséges növelni a vásárlói tudatosságot annak érdekében, hogy a világhálón történő vásárlások során az emberek felelős döntéseket hozzanak. Az ÁSZ teljes elemzése elérhető ide kattintva.
További híreket talál a Media1-en! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
