fbpx
Értekezlet a Meduza rigai szerkesztőségében a külföldiügynök-döntés után.

Az orosz kormány külföldi ügynökké minősítette a legnagyobb ellenzéki hírportált, a Meduzát

A főszerkesztő a Válasz Online-nak adott interjújában úgy fogalmazott a kialakult helyzet kapcsán, hogy úgy érzik magukat, „mintha csótányok lennének egy atomháborúban”.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

Az orosz kormány április 23-án külföldi ügynökké minősítette a Meduzát, Oroszország egyik legnagyobb független médiumát. A hírportált 2014-ben alapították a Lentától kirúgott újságírók; onnan azután kellett távozniuk, hogy annak tulajdonosa kirúgta főszerkesztőjüket, Galina Timcsenkót. Az akkori környezetben „bolondság” lett volna Ororszországban médiumot alapítani, így végül Lettországból hozták létre a Meduzát – derül ki Ivan Kolpakov főszerkesztő a Válasz Online-nak adott interjújából.

Az április 23-án meghozott döntés kapcsán Kolpakov elmondja, első gondolata az volt, hogy „a francba, ez elég rossz”. A soron következő szerkesztőségi értekezleteken elemezték a történteket, és volt olyan pillanat is, amikor úgy hitték, ennyi volt.

A főszerkesztő elmondása szerint a döntés három problémát hozott magával:

  • a pénz: a cikkek legtetején az alapértelmezett betűméret kétszeresével meg kell jelölniük, hogy „külföldi ügynökök”, és mivel Kolpakov szerint Oroszországban nem szeretik a politikai ügyeket, az államhoz kapcsolódó hirdetői körüket már el is veszítették;
  • a másik probléma az újságírók által vállalt személyes kockázat – mivel az állam a döntéssel őket is „külföldi ügynöknek” minősítette, egy céghez hasonlóan nekik is be kell számolniuk bevételeikről egy dokumentumban, amit – ahogyan fogalmaz – „igen könnyű elcseszni”, és pénzbüntetést vagy büntető eljárást vonhat maga után;
  • a harmadik pedig maga az újságírás – mondja –, hiszen azáltal, hogy külföldi ügynökké minősítették őket, kvázi kaptak egy „állami plecsnit” arról, hogy hazaárulók, és az ellenség kollaboránsai. Így elvesztik kormányközeli forrásaikat, és a sztorik jelentős részét sem tudják megírni, hiszen a törvény az interjúalanyokat is veszélyeztetni.

A döntés ellen mehetnek bíróságra, azonban a főszerkesztő úgy fogalmaz, az már „csak rituálé”, esélyt arra nem lát, hogy változtassanak rajta. Indítottak egy támogatói kampányt, mellyel nyertek egy kis időt, azonban támogatóiknak is csak annyit tudnak ígérni, hogy „ha támogattok, talán később halunk meg”.

Kolpakov nem tudta megnevezni, ki vagy mi állhat a döntés mögött, azonban – véleménye szerint – „a döntéshozóknak alighanem megvoltak a saját – bel- és külpolitikai – megfontolásai”. Arra a felvetésre, hogy a Meduza elmeszelése is a Navalnij-féle ellenzék indított kormányzati hadjárat része-e, így felelt:

„Nehéz elválasztani tőle. A rezsim nyilvánvalóan eldöntötte, hogy lenullázza Navalnij szervezeteit. Már nemcsak aktivistákat, hanem újságírókat és ügyvédeket is letartóztatnak. Szó szerint naponta történik ilyesmi, a hatalom így sikerrel demoralizálja Navalnij támogatóit. Végignézve mindezt, nem állítanám, hogy a Meduza külföldi ügynökké nyilvánítása ettől elszigetelt eset.”

További hírek találhatók a Media1-en!

Kiemelt kép: Meduza/Szultan Szulejmanov

Szóljon hozzá!