A Matolcsy György vezette Magyar Nemzet Bank (MNB) csak tavaly és tavalyelőtt összesen csaknem 40 millió forinttal támogatta a Kárász Róberthez, az ATV jelenlegi és a TV2 volt műsorvezetőjéhez kötődő Ezer Lámpás Éjszakája, az Eltűnt Gyermekek Felkutatásáért Alapítványt (ELÉ).
Az ELÉ a rendelkezésére bocsátott milliókat többek közt szoftverekre, nyomtatókra, kamerákra, monitorokra, számítógépekre, utazási költségre, könnyűzenei fellépőkre, mikrofonra, objektívekre, bútorokra, kiadványokra, rajzpályázatra és pr-ra fordította, olykor igen nagyvonalú honoráriumokat is kifizetve – derítette ki a 24.hu.
A birosag.hu-n elérhető beszámolók szerint az alábbi közpénztámogatásokat kapta az Eltűnt Gyermekek Felkutatásáért Alapítvány az elmúlt években:
A 2019-es beszámoló szerint
- 30 millió forintnyi közpénz ment az MNB-től,
- 4,9 millió forint érkezett az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól,
- 4,9 millió forint a Szerencsejáték Zrt.-től,
- 1,5 millió forint a kecskeméti önkormányzattól,
- 1 millió forint Budapesttől.
A 2018-as jelentés szerint
- 9,5 millió forint ment az MNB-től,
- 800 ezer forint a jegybankhoz tartozó Alapítvány a Közjóért nevű szervezettől.
Ezenfelül az alapítvány 25 milliós szponzorációs támogatáshoz is jutott 2018-ban, magánforrásból,de hogy honnan, milyen cégektől, arra nem kapott választ a 24.hu az alapítványtól.
A 30 milliós MNB-s támogatásból hétmillió forintért készültek „ismeretterjesztő filmek”.
Az alapítvány eltűnt gyerekek témakörével foglalkozik. Az alapítvány weboldalán megtalálható ELÉ TV a 24.hu cikke szerint eddig 15 darab, legfeljebb 10 perces videókat hozott nyilvánosságra. A videók interjúkat tartalmaznak: ezekben Kárász Róbert kérdezi a meghívott vendégeit „fapados” díszletek között. A vendégek között vannak neves szakértők, színészek és olyan szülő, akinek a gyermeke eltűnt. A videók összességében elég kevés megtekintéssel rendelkeznek.
Ezekre költött az alapítvány
- 3,5 millió forint: eszközbeszerzés (kamerák, világítás, háttérfal, bútorok),
- 2 millió forint: operatőr, vágó stb.
- 700 ezer forint: tiszteletdíjak,
- 500 ezer forint: szoftverek,
- 300 ezer forint: helyiségbérleti díj.
A 24.hu szerint azért is figyelemre méltó, hogy ennyit költöttek eszközökre 2019-ben, mivel 2018-ban a 9,5 milliós, a Magyar Nemzeti Banktól érkező támogatás költségvetésterve szerint 1,8 milliót kaptak az alapítvány eszközeinek beszerzésére, digitális kamerák, statívok, videó készítéséhez szükséges kellékek megvásárlására, továbbá szoftverek, vágóprogramok digitális rögzítő eszközök, HD-kamerák, sportkamerák, nyomdai berendezések megvételére.
A 2018-as 9,5 milliós MNB támogatás tételei
- 1,2 millió forint: informatikai eszközök, számítógépek, monitorok, klaviatúrák, telekommunikációs eszközök beszerzése.
- 2,6 millió forint: internetes, digitális tartalmak gyártása. Online felületekkel kiegészítve, videotartalmak, blogok, fényképes adatbázis előállítása.
- 1,5 millió forint: népszerűsítő kiadványgyártásra.
- 1,8 millió forint: az alapítvány technikai eszközeinek beszerzése.
- 1,2 millió forint: szakértői anyag (Csellengő Kisokos címmel) összeállítása, legyártása, kinyomtatása.
- 1 millió forint: munkabér.
- 240 ezer forint: szakértők, honoráriumok, tiszteletdíj.
Ugyanott működik Kárász Róbert kft.-je is, ahol az alapítvány
Kárász Róbert cége, a GAP Média, amely azonos címen van bejelentve mint az alapítvány, évek óta foglalkozik televíziós műsorgyártással és utómunkálattal, ezért a 24.hu azt feltételezi, hogy a cégnek megfelelő eszközei lehetnek ezeknek a videóknak a leforgatásához.
A portál emellett azt állítja, hogy a technikára elkötött milliók túlzóak ilyen kaliberű videók forgatásához, az eddig látható anyagok bekerülési költsége darabonként legfeljebb pár százezer forint lenne egy stúdióban.
Az alapítvány a 24.hu kérdésére így írt az ELÉ TV-ről:
„7 millió forintból vásárolta meg alapítványunk a technikai parkot, ami egy televíziós stúdió munkához elengedhetetlen. Ebből az összegből vásároltunk kamerákat, objektíveket, mikrofonokat, lámpákat, statívokat, slidert, háttérfalat, vágóprogramot, számítógépet, szoftvert stb. Addig forgatunk, és addig gyártjuk a filmeket, amíg lesz rá pénzünk.”
A Csellengő Kisokos régóta felbukkanó kiadványa az ELÉ-nek. A beszámoló szerint a kisokos összeállítását korábban mások mellett
- az Innovációs és Technológiai Minisztérium 4,9 milliós,
- az All General 2 milliós,
- az MNB korábbi 1,2 milliós támogatásából finanszírozták.
Az alapítvány 2018-as költségei közül néhányat elküldtek a 24.hu-nak, ebből kiderült az, hogy
- 4,5 millió forintot tett ki a világító lufik legyártása, héliummal történő felfújása, kiosztása.
- A fellépőknek 5,3 millió forintot fizettek ki.
- Plakátok nyomdai költsége 1 millió forintba került.
- Budapesti rendezvény színpadtechnikai költségei, valamint az országos rendezvényszervezés: ez 5,5 millió forint kiadást jelentett.
- Plakátkampány, citylight, óriásplakát: 4,3 millió forint.
- Vidéki infrastruktúra, áramkiépítés, technika: 3,2 millió forint.
A 2019-es MNB-s költségvetéstervben még ezek az összegek szerepeltek:
- 7,5 millió forint: alapítványi létszámbővítés, munkabér (5 fő, PR-munkatárs, kommunikációs munkatárs, projektmenedzserek, adminisztráció, munkatárs).
- 6 millió forint: Ezer Lámpás Éjszakája országos rendezvény 10 városban (fellépők, műsorvezetők egymillióért; színpad: 2 millió, technika: 2 millió, biztonsági kordon, személyzet: 1 millió).
- 3,4 millió forint: könyvkiadás, szerkesztés, nyomtatás (A csellengés veszélyei).
- 3 millió forint: iskolai felvilágosító program (700 ezer ajándéktárgyak, 100 ezer utazási költségek, 200 ezer tiszteletdíjak, illetve 2 millióért kiadványok szerkesztése és nyomtatása).
- 1,1 millió forint: rajzverseny.
Az alapítvány azt közölte, hogy a kiadványokra azért megy el minden évben jelentős összeg, mert újra le kell gyártani azokat.
A 24.hu számításai szerint 2010 óta már 100 milliós nagyságrendben kaptak állami pénzeket a Kárász Róberthez köthető szervezetek, de az ELÉ közölte, hogy
„minden egyes közpénz forintot körültekintően és jogszerűen használtunk fel, amellyel pontosan számoltunk el.”.
A portál mindenesetre furcsállja, hogy Kárász a hozzá köthető alapítványnál landoló közpénzek ellenére interjúkat készíthetett politikusokkal a műsorvezető korábban a TV2-ben, most pedig az ATV-nél.
A botrányos tejesdoboz-kampány
A 24.hu felidézte azt is, hogy Kárász Róbert pr-ral is foglalkozó cége, a már korábban említett GAP Média 2011-ben indított egy kampányt, melynek során az Alföldi márkájú tejek dobozain eltűnt gyerekek fotóit helyezték ki adatokkal együtt. Ehhez jelentős állami pénzeket is kapott a cég.
2017-ben a Magyar Narancs vett észre egy Facebook-bejegyzést, amit egy tejes dobozon eltűntként feltüntetett fiú posztolt felháborodva, hogy miért szerepel a képe a dobozon. Ezután több tejesdobozon szereplő fiatalról kiderült, hogy nem is tűnt el. Akkor a GAP Média azzal védekezett, hogy ők a rendőrség nyilvános adatbázisát használták:
„A Kárász Róbert ötlete alapján indult és a GAP Média Korlátolt Felelősségű Társaság által szervezett tejesdoboz kampányban – mindenkor a hatályos jogszabályoknak megfelelően – kizárólag, így a cikkben ismertetett esetekben is olyan gyermekek adatai és fényképei kerültek felhasználásra, akik a police.hu oldalon közzétett, közérdekből nyilvános adatok tanúsága szerint eltűntként vagy körözött személyként vagy eltűntként és körözöttként kerültek feltüntetésre.”
A tejesdoboz-kampányt mindenesetre meg is szüntette azután Kárász Róbert.
