Négy magánszemély, két magyar, egy osztrák és egy amerikai állampolgár ül a vádlottak padjára abban a büntetőperben, amely azért indult, mert a gyanú szerint vesztegetőként érintettek voltak a BKV-Alstom korrupciós ügyben. A megvesztegetett személyek ugyanakkor egyelőre nem akadtak horogra a Magyarországon már 2011 óta tartó nyomozás során. A 24.hu egy mai cikkében beszámolt arról is, hogy a vád szerint csaknem 8,5 millió euró (mai árfolyamon átszámítva 2,8 milliárd forint) kenőpénz csúszott tanácsadó cégek közvetítésével az Alstomtól „az eredményt befolyásolni képes ismeretlen személyekhez”, vagyis olyanokhoz, akik elintézhették, hogy a BKV az Alstomtól rendeljen metrókocsikat.
A több tanácsadócég közül a dán Hansen Consulting Aps nevű vállalkozáson keresztül érkezhetett a BKV-hoz a legtöbb pénz, 5 millió euró – legalábbis a brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal így tájékoztatta korábban az Indexet.
A 24.hu cikke szerint a Hansent a dán cégadatbázis szerint 2003 végén alapították koppenhágai székhellyel, tevékenysége fő területeként Ausztriát, Romániát és Magyarországot adta meg, tulajdonosa egy pénzügyi holdingtársaság, a Defap Enterprises Aps volt, amely befektetéseivel külföldi cégeket célzott meg. Ma már egyik cég sem aktív.
A Defap az Infocenter Média Zrt. befektetője volt
A történet azért érdekes, mivel a Defap Enterprises neve a magyar médiahatóság, az NMHH 2010-es országgyűlési beszámolójában is felbukkant (a cégháló a beszámoló 223. oldalán látható), a dán társaság ugyanis tulajdonos lett egy hirtelen felfutó magyarországi médiavállalkozásban, az Infocenter.hu Média Zrt.-ben. A cég a leányvállalatán, a Central Media Holding Aps-en keresztül szerzett 48 százalékos részesedést az Infocenterben.
Az Infocenterről azt érdemes tudni, hogy azt Fellegi Tamás, a 2010-ben megalakult második Orbán-kormány volt fejlesztési minisztere hozta létre 2009 júliusában. A cégbe az alapítása után szinte rögtön beszállt az említett Defap, és a céget néhány hónap leforgása után már jelentős médiatulajdonosként jegyezték. Az Infocenter megvette a Heti Válasz című hetilapot, egy ideig portfóliójában tudhatta a Lánchíd Rádiót, övé lett a Class FM, sőt később az Infocenter azt is bejelentette, hogy bevásárol az IKO Media Holdingba, amivel akkor az RTL Klubban is tulajdonrészt szerzett volna.
A 2009 júliusban alapított Infocenter nem sokkal később, már a nyár a végére bő 1 milliárd forint befektetésnél tartott, miután:
- augusztus 26-án megvette a Heti Válasz Kft. 100 százalékos tulajdonrészét 830 millió forintos értéken,
- szeptember 1-jén aláírta a Lánchíd Rádió Kft. 100 százalékos üzletrészeire az adásvételi szerződést 115 millió forintos értéken.
Fellegi és Orbán
A 24.hu szerint Fellegi, aki a Fidesz-alapító élcsapattal még a Bibó István Szakkollégium tanáraként ismerkedett meg, Orbán Viktor miniszter teljes bizalmát élvezte. Ami az üzleti világot illeti, a Matáv, illetve az osztrák Kapsch alkalmazásában állt, saját cége, az Euroatlantic Rt. az első Orbán-kormány végóráiban összesen 750 millió forintos pr-megrendelést kapott.
Az Infocenter mérlegéből az derül ki, hogy a külföldi tulajdonos kölcsöne finanszírozta a bevásárlásokat.
Az addigi befektetéseihez fogható összeget, 3,3 millió euró (durván egymilliárd forint) kölcsönt mutatott ki a könyveiben, amit a külföldi tulajdonos, a Central Media Holding Aps nyújtott, neki adta el Fellegi 2009. augusztus 26-án az Infocenter-részvényeinek 48 százalékát.
Vagyis a Fideszhez hű médiabirodalom alapköveinek lerakását a dán Defap finanszírozta.
Miután a Hansen neve is felmerült az Alstom kapcsán, és ismert, hogy a tanácsadócég dán tulajdonosa megegyezett az Infocenter befektetőjével, a 24.hu megkérdezte Fellegi Tamást,
- hogyan került kapcsolatba a Defap Enterprises Aps-al, a végső tulajdonosok – Scott Macaw, Mathieu Pouletty, Jorgen Hansen, illetve Frederik Westenholz – melyikével került ismeretségbe a befektetést megelőzően,
- tudomása szerint honnan származott a tőkéje üzleti partnerének, amit az Infocenter ügyleteibe fektetett,
- mennyi pénzt bocsátott a Defap az Infocenter rendelkezésére médiavásárlásra,
- milyen feltétellel szállt be az Infocenterbe a Defap? Mekkora hozamot várt el a befektetése után,
- volt-e tudomása arról, hogy a Defap egyik leányvállalata a Hansen Consulting Aps? Kapcsolatba került-e ezzel a tanácsadócéggel,
- megkereste-e az ügyészség az Alstom korrupciós ügye kapcsán.
Fellegi azt mondja, nem tudott a Defap hátteréről és a pénze eredetéről
A volt fejlesztési miniszter erre így válaszolt:
„Nem volt tudomásom sem a Defap vállalati struktúrájáról, sem a tőkéje és egyéb pénzügyi forrásai eredetéről. A Hansen Consultingról most Öntől hallottam először, az érintett céggel soha, semmilyen kapcsolatom sem volt.”
Miután a portál megkérte Fellegit, hogy a többi kérdésére is válaszoljon, a volt miniszter azzal hárított, hogy nem szeretne üzleti kérdésekre felelni, és az Alstom-üggyel kizárólag miniszterként foglalkozott.
A Hansenhez érkezett az Alstomtól a tanácsadói díj, így elméletileg semmi akadálya nem volt annak, hogy a pénz a tulajdonosánál, a Defapnál landoljon. Így vetődhet fel lap szerint, hogy a korrupciós pénzből juthatott akár a Fellegi által menedzselt fideszes médiabirodalom megalapozására is.
A 24.hu megkérdezte az ügyészséget, vizsgálták-e a Hansen-pénzek útját, megtalálták-e a korrupciós pénzek végállomását, magyarán, hogy Magyarországon hová mentek az eurók.
Az ügyészség válasz helyett átküldte a két korábbi sajtóközleményét a vádemelésről, továbbá azzal hárította el az érdeklődést hogy már átadták az ügyet a Fővárosi Törvényszéknek. A törvényszék szintén kitért a kérdések elől.
A cikk egyébként több más tanácsadócéget is említ, amelyek neve előkerült a különböző vizsgálatokban, illetve a hírekben, így a volt miniszterelnök Medgyessy Péter érdekeltsége, az osztrák Eurocontact GmbH és a Honfran Kft. neve is szerepelt korábban a hírekben.
Borító: Alstom szerelvény a Keleti pályaudvaron. Fotó: 123rf
