újság

A médiaszabadság védelmére nemzetközi pénzügyi alapot hoz létre Nagy-Britannia és Kanada

Több mint 6,5 milliárd forintnak megfelelő összeget különít el a brit kormány a Global Media Defence Fund néven létrejövő globális alap számára. Cél: megerősíteni a médiaszabadságot, megvédeni és képezni az újságírókat, továbbá fellépni az álhírek ellen.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Globális pénzügyi alapot hoz létre Nagy-Britannia és Kanada a médiaszabadság védelmére. A Global Media Defence Fund nevű alap létrehozását Jeremy Hunt brit külügyminiszter jelentette be szerdán Londonban, a brit és a kanadai kormány által közösen szervezett The Global Conference for Media Freedom című nemzetközi konferencián, amelynek témája a médiaszabadság védelme és a korrupció elleni küzdelem.

Hunt közölte, hogy a brit kormány 18 millió fontot (több mint 6,5 milliárd forintnak megfelelő összeget) különít el az alap számára, amelyet az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) kezel.

A brit külügyminiszter a konferencián – amelyen 120 ország vesz részt – bejelentette: az alap céljai közé tartozik az újságírók képzése, beleértve a személyi biztonságuk védelmét szolgáló képzést, illetve az újságírók védelme egyebek mellett azzal, hogy hozzásegíti őket jogi szolgáltatások igénybevételéhez.

A brit kormány emellett segíteni kívánja az álinformációk, a fake news-ok terjedése elleni fellépést Kelet-Európában és a független média megerősítését a nyugat-balkáni térségben.

Jeremy Hunt a londoni konferencián mondott beszédében hangsúlyozta: a médiaszabadság nem nyugati, hanem egyetemes érték, a szabad média védi a társadalmakat a hatalmi visszaélésektől.

A hatalom „sötét oldala” elleni legerőteljesebb védelem az elszámoltathatóság és a felügyelet, és kevés intézmény képes ezt a szerepet hatékonyabban ellátni, mint a szabad média – fogalmazott a brit külügyminiszter.

Hangsúlyozta: tavaly világszerte 99 újságírót gyilkoltak meg, több mint kétszer annyit, mint tíz évvel korábban, 348 újságírót pedig bebörtönöztek.

Hunt szerint azok az országok viszont, amelyekben lehetséges a nyílt véleménycsere, önnön súlyukat meghaladó mértékben járulnak hozzá az emberi tudás fejlődéséhez.

Az a tíz ország, amelyben a legszabadabb a média, összesen 120 – egyedül az ötmilliós Norvégia 13 – Nobel-díjast adott a világnak.

Jeremy Hunt szerint a szabad média a korrupció elleni küzdelmet is segíti. Kijelentette: a korrupciótól leginkább mentes tíz ország közül hét szerepel a globális médiaszabadság-rangsor első tízes mezőnyében, a tíz legkorruptabb ország közül négy viszont e rangsor alsó tízes csoportjában van.

Chrystia Freeland, a társszervező Kanada külügyminisztere a londoni konferencián felszólalva kijelentette: a szabad sajtó minden demokratikus társadalom alappillére, léte elengedhetetlen az emberi jogok védelméhez és érvényesülésének elősegítéséhez.

(MTI)

Fotó: Roman Kraft, Unsplash

Szóljon hozzá!