Fiataloknak szóló infografikákat, és ezekhez is kapcsolódó, iskolai használatra alkalmas óraterveket állított össze az álhírekről, és felnőtt olvasókra számító, támogatott online cikkeket ajánl a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a március 18. és 22. között, az Európai Bizottság friss kezdeményezésére zajló médiaműveltség európai hetére időzítve.
A médiaműveltség európai hetén az uniós tagállamok az álhírek felismerését is segítő médiaértés jelentőségére hívják fel a figyelmet, amelyeknek köszönhetően józan kritikával, jól informáltan, megalapozott döntések hozhatók. A félretájékoztatással szembeni harcban – bár fontos szerepet játszanak a technológiai, szabályozási lépések –, a médiaműveltség fejlesztése továbbra is kulcskérdés marad – hangsúlyozza az NMHH közleménye.
A hatóság bejelentette, hogy a témában elérhető edukációs lehetőségek bővítésére az NMHH médiaértékes központja, a Bűvösvölgy oktatói az Urbanlegends.hu tényellenőrző oldallal együttműködve fiataloknak szóló segédanyagokat készítettek a téma áttekintéséhez, mélyebb megismeréséhez, otthoni vagy iskolai feldolgozásához.
A buvosvolgy.hu/alhirek oldalon három életkori szakasz – 10-13 évesek, 14-16 évesek és 17-18 évesek – igényeihez igazított óraterveket lehet elérni, valamint öt infografikát, amelyek különböző szempontok szerint tekintik át az álhírek típusait, motivációit: például mi az álhír, miként működik, hogyan ellenőrizhető, mitől számít megbízhatónak a közzétevő.
Az oldal tartalmai szabadon felhasználhatók, megoszthatók, amelyeket az NMHH Facebook-kampányban népszerűsít és pedagógusokhoz is eljuttat.
Az NMHH támogatott cikkeket rendelt híroldalaktól
Az NMHH emellett – a felnőtt hírfogyasztók megszólításához – támogatott cikkek írására kért fel több olyan online híroldalt, amelyek a hatóság szerint szakmai, tematikus irányuk miatt pontosan látják bizonyos típusú álhírek terjedésének logikáját. A cikkek híres álhíreseteket dolgoznak fel, amelyekben megtévesztő, alaptalan információk okoztak kárt a gazdaságban, a gyógyításban vagy mindennapos élethelyzetekben.
A cikkek a héten jelennek majd meg és az NMHH azt várja, hogy ettől több tízezer olvasó lesz okosabb álhír témában.
A kampány átfogó célja, hogy a keretében készült anyagok segítségével gyerekek és felnőttek egyaránt jobban rálássanak saját sebezhetőségükre, valamint ösztönzést kapjanak a tudatosabb tájékozódáshoz és hírmegosztáshoz.
A közelgő választások miatt is szükséges az álhírek felismerése
Az NMHH közleménye hangsúlyozza azt is, hogy a médiaértés képessége előfeltétele minden eleven, modern demokráciának, és fontos téma a közelgő európai parlamenti választások kapcsán is.
A digitális környezet nagy szereplői és a jogi szabályozás sokat tehetnek a káros hatások enyhítésére, de a hírfogyasztók nélkül, önmagukban nem oldhatják meg az álhírek problémáit.
Megemlítették, hogy a médiaműveltség európai hetét az Európai Bizottság azért szervezte meg idén elsőként, hogy az egész közösségben felhívja a figyelmet a médiaműveltség, médiaértés fontosságára.
A médiahatóság megemlítette, hogy a bizottság tavaly egy önszabályozó magatartási kódexet is életre hívott – a demokratikus politikai folyamatokat, illetve az EU polgárainak testi és lelki egészségét, környezetét és biztonságát, gazdasági boldogulását veszélyeztető – félretájékoztató kampányokkal szembeni küzdelem megerősítésére.
A kódexet aláíró közösségi médiás platformok (Facebook, Google, Twitter) és a hirdetőket képviselő szövetségek működését a bizottság szigorúan figyeli, és ha az önszabályozás eredménytelennek bizonyulna, szabályozási lépéseket helyezett kilátásba.
A médiahatóságnak nincs hatásköre a netes álhírek ügyében
Az NMHH egyébként a közleménye végén hangsúlyozza, hogy az NMHH-nak nincs hatásköre a megtévesztő online hírforrások ellenőrzésére vagy szankcionálására. Ugyanakkor a hatóságnak fontos célja, hogy minden egyéb, nem jogi eszközzel előmozdítsa a tudatos fogyasztói magatartást, hogy hasznos információkkal és eszközökkel támogassa a tudatosan gondolkodó és ügyeikben gondosan, tájékozottan eljáró állampolgárokat.
