esport

Egyre többet költenek videojátékra a magyarok

Kijött a magyarok videojátékozására vonatkozó legújabb kutatás, amiből sok érdekesség derül ki arról, mennyien játszanak, mikor és mit. Van egy-pár szám arról is, hogy mostanra mekkora iparággá nőtte ki magát a terület idehaza.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Magyarországon stabilan magas, 60 százalék körüli azok aránya, akik videojátékoznak – derül ki az eNET 2018 szeptemberi kutatásából, amelyet immáron harmadik alkalommal készítettek el. Bár érdemben nem nőtt a videojátékosok köre, viszont, akik játszanak, azok egyre többet költenek videojáték vásárlásra, illetve a játékhoz kapcsolódó hardver és periféria beszerzésre is. Mindeközben folyamatosan nő azok száma is, akik okostelefonon játszanak, megerősítve ezzel a mobiltelefon elsődleges játékplatform szerepét.

Nem csak a fiatal férfiak játszanak

 

A kutatás adatai alapján a videojáték stabil helyet foglal el a mindennapjainkban: a videojátékokkal játszók magyarországi száma a 2018-as felmérés alapján 3,7 millió fő. Ez a szám elsőre soknak tűnhet, de a kutatás a videojátéknak egy tágan vett értelmezéséből indul ki, és ide sorolja a mobileszközökön, PC-n, konzolon való online és offline játékot egyaránt.

A hazai 18 és 65 év közötti lakosság kétharmada egyetért azzal, hogy videojátékkal bármely életkorban játszhatunk, és hogy ez nem csak kósza elképzelés, azt a videojátékosok életkori jellemzői is mutatják: bár leginkább a 18-25 év közöttiek játszanak (66 százalékuk), de az ennél idősebb korosztályoknak is több mint fele szokott videojátékozni. A férfiak ugyan valamivel jobban szeretnek videojátékozni, mint a nők (62 százalékuk játszik), de a nők közül is minden második játszik videojátékkal.

A casual gamingtől a hardcore gamingig

Nagy különbségek mutatkoznak a videojátékokat játszók között a tekintetben, hogy milyen intenzitással játszanak, mennyire fontos a játék a mindennapjaikban. Bár sztereotip módon azt tartanánk videojátékosnak, aki napi szinten órákat tölt videojátékokkal, a valóság pillanatnyilag egészen más. A videojátékkal játszók háromnegyede ugyan legalább heti rendszerességgel játszik, de viszonylag kevés időt töltenek ezekkel a játékokkal. A legjellemzőbb egy hét alatti játékkal eltöltött idő az 1-2 óra (36 százalék), illetve a 3-5 óra (25 százalék). A hetente játszók negyede pedig heti szinten legfeljebb egy órát játszik – jellemzően ők azok, akik unaloműzésként, várakozás, utazás közben nyomkodják a játékokat, s ez csupán az üresjáratok kitöltésének lehetőségét jelenti számukra.

A videojátékkal játszók körén belül van viszont egy másik kicsi, de markáns csoport, akik számára a játék egészen másfajta jelentőséggel bír. Ők a videojátékozás iránt a legelkötelezettebbek, így sokkal több az az idő is, amit videojátékokra fordítanak. A heti 20 óránál többet videojátékozók a 18-65 év közötti népesség 2 százalékát teszi ki. Ezt a csoportot tekinthetjük a hardcore játékosok kemény magjának idehaza.

Okostelefonon, otthon, munkahelyen és még éjszaka is

2017-hez képest nőtt azok aránya, akik az okostelefonjukon videojátékoznak: 54 százalékról 65 százalékra. Ezzel együtt kevesebben választják a laptopokat játékra, viszont a PC aránya nem változott érdemben az elmúlt egy évben (43 százalék a PC-n játszók aránya). De nemcsak mobiltelefonon, hanem konzolon is egyre többen játszanak: míg 2016-ban és 2017-ben 7 és 8 százalék volt a konzolon játszók aránya, addig 2018-ban már 13 százalék.

A játékok tipikus időszaka a délután és az este. Minden ötödik videojátékos játszik közvetlenül lefekvés előtt, tízből egy pedig még éjszaka is. A videojátékosok 83 százaléka játszik otthon a szabadidejében. Jellemző játékalkalmak a várakozás különböző szituációi, mint például az utazás: 33 százalék játszik utazás közben, járművön, 30 százalék várakozás alatt. Hogy a videojátékosok jelentős részénél mennyire csak alkalmi időtöltés a játék, azt jól mutatja, hogy nyaraláskor csak 16 százalék szokott videojátékozni. 15 százalék magával viszi a játékot a mellékhelyiségbe is, tízből egy játékos pedig a munkahelyen, iskolában is időt szakít erre a szenvedélyre.

Évente 41 milliárd forintos forgalmat generál a videojátékozás

A videojátékozáshoz kapcsolódóan többféle költségelem is felmerül. Bár a legnagyobb arányban még mindig az ingyenes játéklehetőségeket választják a játékosok, a játékvásárlás így is jelentős forgalmat generál. Emellett a videojátékozásnak hatása van az eszközvásárlásokra is (mobileszköz, hardver, periféria vásárlás), illetve, ha nem is ilyen nagy arányban, de megjelennek a játékon belüli (in-game) költések, valamint az egyes játékokhoz kapcsolódó kereslet is, mint például a márkázott ajándéktárgyak, kiegészítők. Ezen területek közül Magyarországon 2018-ra vonatkozóan a hardver és periféria vásárlásra fordítottak a játékosok a legtöbbet, éves szinten 17,8 milliárd forintot, de nem sokkal kevesebbet költöttek videojáték vásárlásra sem: ennek éves költsége 16 milliárd forint. Az összes költségelem együttesen, éves szinten 41 milliárd forintos forgalmat tesz ki, egyre magasabbra pozicionálva ezzel a videojáték piac gazdasági jelentőségét idehaza.

És a jövő nemzedék?

A szülők számára érzékeny téma gyermekeik számítógép- és internet használata, és félelmeik jellemzően a videojátékozásban sűrűsödnek. Hiába azonban a szülői aggodalmak, a játék már a gyerekek mindennapjainak is része: a 18 éven aluli gyerekek közel fele (48 százalék) játszik videojátékokkal. Továbbra is elmondható, hogy inkább a fiúk teszik ezt: a fiúk 57 százaléka, a lányok 35 százaléka szokott videojátékkal játszani.

A kutatás rávilágít arra is, hogy a szülők 63 százaléka szabályozza, hogy gyermeke mennyi időt játszhat videojátékkal, 47 százalék szabályozza a videojáték típusát, 30 százalék pedig a videojátékon belüli pénzköltést. Viszont, a játékos gyermekek szüleinek 20 százaléka semmilyen módon nem korlátozza gyermeke videojáték használatát. 2016-hoz képest érdemben nem változott a szülőknek a gyermekeik videojátékozásához kapcsolódó kontrollja.

Akik szintet lépnek: az e-sportolók

Ahogy látszik, a videojátékozás a felnőttek egy részénél nem több egyszerű, mindennapi szórakozásnál és unaloműzésnél. Vannak azonban olyanok, akik számára a videojátékkal való játék sokkal több ennél: az identitásuk része, komoly idő- és energiaráfordítás. Ők azok a hardcore gamerek, akik versenyszerűen játszható videojátékokkal játszanak, streamer és közösségi média csatornákon követik az általuk kedvelt játékokat és játékosokat. Ma Magyarországon e csoport száma a tavalyi évhez hasonlóan nagyjából 425 ezer főre tehető, áll az eNET kutatásában.

Borítókép: E-sportolók játszanak. Fotó: Esport Szakmai Egyesület (ESZE)
Szóljon hozzá!