fbpx
esport

Egyre többet költenek videojátékra a magyarok

Kijött a magyarok videojátékozására vonatkozó legújabb kutatás, amiből sok érdekesség derül ki arról, mennyien játszanak, mikor és mit. Van egy-pár szám arról is, hogy mostanra mekkora iparággá nőtte ki magát a terület idehaza.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

Magyarországon stabilan magas, 60 százalék körüli azok aránya, akik videojátékoznak – derül ki az eNET 2018 szeptemberi kutatásából, amelyet immáron harmadik alkalommal készítettek el. Bár érdemben nem nőtt a videojátékosok köre, viszont, akik játszanak, azok egyre többet költenek videojáték vásárlásra, illetve a játékhoz kapcsolódó hardver és periféria beszerzésre is. Mindeközben folyamatosan nő azok száma is, akik okostelefonon játszanak, megerősítve ezzel a mobiltelefon elsődleges játékplatform szerepét.

Nem csak a fiatal férfiak játszanak

 

A kutatás adatai alapján a videojáték stabil helyet foglal el a mindennapjainkban: a videojátékokkal játszók magyarországi száma a 2018-as felmérés alapján 3,7 millió fő. Ez a szám elsőre soknak tűnhet, de a kutatás a videojátéknak egy tágan vett értelmezéséből indul ki, és ide sorolja a mobileszközökön, PC-n, konzolon való online és offline játékot egyaránt.

A hazai 18 és 65 év közötti lakosság kétharmada egyetért azzal, hogy videojátékkal bármely életkorban játszhatunk, és hogy ez nem csak kósza elképzelés, azt a videojátékosok életkori jellemzői is mutatják: bár leginkább a 18-25 év közöttiek játszanak (66 százalékuk), de az ennél idősebb korosztályoknak is több mint fele szokott videojátékozni. A férfiak ugyan valamivel jobban szeretnek videojátékozni, mint a nők (62 százalékuk játszik), de a nők közül is minden második játszik videojátékkal.

A casual gamingtől a hardcore gamingig

Nagy különbségek mutatkoznak a videojátékokat játszók között a tekintetben, hogy milyen intenzitással játszanak, mennyire fontos a játék a mindennapjaikban. Bár sztereotip módon azt tartanánk videojátékosnak, aki napi szinten órákat tölt videojátékokkal, a valóság pillanatnyilag egészen más. A videojátékkal játszók háromnegyede ugyan legalább heti rendszerességgel játszik, de viszonylag kevés időt töltenek ezekkel a játékokkal. A legjellemzőbb egy hét alatti játékkal eltöltött idő az 1-2 óra (36 százalék), illetve a 3-5 óra (25 százalék). A hetente játszók negyede pedig heti szinten legfeljebb egy órát játszik – jellemzően ők azok, akik unaloműzésként, várakozás, utazás közben nyomkodják a játékokat, s ez csupán az üresjáratok kitöltésének lehetőségét jelenti számukra.

A videojátékkal játszók körén belül van viszont egy másik kicsi, de markáns csoport, akik számára a játék egészen másfajta jelentőséggel bír. Ők a videojátékozás iránt a legelkötelezettebbek, így sokkal több az az idő is, amit videojátékokra fordítanak. A heti 20 óránál többet videojátékozók a 18-65 év közötti népesség 2 százalékát teszi ki. Ezt a csoportot tekinthetjük a hardcore játékosok kemény magjának idehaza.

Okostelefonon, otthon, munkahelyen és még éjszaka is

2017-hez képest nőtt azok aránya, akik az okostelefonjukon videojátékoznak: 54 százalékról 65 százalékra. Ezzel együtt kevesebben választják a laptopokat játékra, viszont a PC aránya nem változott érdemben az elmúlt egy évben (43 százalék a PC-n játszók aránya). De nemcsak mobiltelefonon, hanem konzolon is egyre többen játszanak: míg 2016-ban és 2017-ben 7 és 8 százalék volt a konzolon játszók aránya, addig 2018-ban már 13 százalék.

A játékok tipikus időszaka a délután és az este. Minden ötödik videojátékos játszik közvetlenül lefekvés előtt, tízből egy pedig még éjszaka is. A videojátékosok 83 százaléka játszik otthon a szabadidejében. Jellemző játékalkalmak a várakozás különböző szituációi, mint például az utazás: 33 százalék játszik utazás közben, járművön, 30 százalék várakozás alatt. Hogy a videojátékosok jelentős részénél mennyire csak alkalmi időtöltés a játék, azt jól mutatja, hogy nyaraláskor csak 16 százalék szokott videojátékozni. 15 százalék magával viszi a játékot a mellékhelyiségbe is, tízből egy játékos pedig a munkahelyen, iskolában is időt szakít erre a szenvedélyre.

Évente 41 milliárd forintos forgalmat generál a videojátékozás

A videojátékozáshoz kapcsolódóan többféle költségelem is felmerül. Bár a legnagyobb arányban még mindig az ingyenes játéklehetőségeket választják a játékosok, a játékvásárlás így is jelentős forgalmat generál. Emellett a videojátékozásnak hatása van az eszközvásárlásokra is (mobileszköz, hardver, periféria vásárlás), illetve, ha nem is ilyen nagy arányban, de megjelennek a játékon belüli (in-game) költések, valamint az egyes játékokhoz kapcsolódó kereslet is, mint például a márkázott ajándéktárgyak, kiegészítők. Ezen területek közül Magyarországon 2018-ra vonatkozóan a hardver és periféria vásárlásra fordítottak a játékosok a legtöbbet, éves szinten 17,8 milliárd forintot, de nem sokkal kevesebbet költöttek videojáték vásárlásra sem: ennek éves költsége 16 milliárd forint. Az összes költségelem együttesen, éves szinten 41 milliárd forintos forgalmat tesz ki, egyre magasabbra pozicionálva ezzel a videojáték piac gazdasági jelentőségét idehaza.

És a jövő nemzedék?

A szülők számára érzékeny téma gyermekeik számítógép- és internet használata, és félelmeik jellemzően a videojátékozásban sűrűsödnek. Hiába azonban a szülői aggodalmak, a játék már a gyerekek mindennapjainak is része: a 18 éven aluli gyerekek közel fele (48 százalék) játszik videojátékokkal. Továbbra is elmondható, hogy inkább a fiúk teszik ezt: a fiúk 57 százaléka, a lányok 35 százaléka szokott videojátékkal játszani.

A kutatás rávilágít arra is, hogy a szülők 63 százaléka szabályozza, hogy gyermeke mennyi időt játszhat videojátékkal, 47 százalék szabályozza a videojáték típusát, 30 százalék pedig a videojátékon belüli pénzköltést. Viszont, a játékos gyermekek szüleinek 20 százaléka semmilyen módon nem korlátozza gyermeke videojáték használatát. 2016-hoz képest érdemben nem változott a szülőknek a gyermekeik videojátékozásához kapcsolódó kontrollja.

Akik szintet lépnek: az e-sportolók

Ahogy látszik, a videojátékozás a felnőttek egy részénél nem több egyszerű, mindennapi szórakozásnál és unaloműzésnél. Vannak azonban olyanok, akik számára a videojátékkal való játék sokkal több ennél: az identitásuk része, komoly idő- és energiaráfordítás. Ők azok a hardcore gamerek, akik versenyszerűen játszható videojátékokkal játszanak, streamer és közösségi média csatornákon követik az általuk kedvelt játékokat és játékosokat. Ma Magyarországon e csoport száma a tavalyi évhez hasonlóan nagyjából 425 ezer főre tehető, áll az eNET kutatásában.

Borítókép: E-sportolók játszanak. Fotó: Esport Szakmai Egyesület (ESZE)
Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!