
A Magyar Nemzet orosz álhírt terjeszt a lebombázott kijevi gyermekkórházról
A kormánypárti lap az oroszpárti dezinformációkat egy sokszorosan lebukott amerikai konteógyáros posztjaival próbálta meg alátámasztani.

A kormánypárti lap az oroszpárti dezinformációkat egy sokszorosan lebukott amerikai konteógyáros posztjaival próbálta meg alátámasztani.

Az oroszpárti üzeneteket terjesztő prágai Voice of Europe után a Budapesten szerkesztett és Kásler Miklós keretéből magyar közpénzeket is kapó Visegrád Post is képbe került a putyinista propagandahálózatot leleplező nemzetközi akcióban.

Egy prágai székhelyű putyinista propagandaoldal kifejezetten arra a célra jött létre, hogy az Európai Uniót eltántorítsa Ukrajna katonai megsegítésétől.

A dezinformáció, vagyis a tudatos félretájékoztatás napjainkra a háborús hadviselés eszközévé vált. Amióta Oroszország lerohanta Ukrajnát, a Kreml különösen az EU-t és intézményeit próbálja gyengíteni. Ráadásul a kibertámadások száma is megnőtt az utóbbi időben. Mit tesz az Európai Unió?

A digitális szolgáltatásokról szóló új uniós törvény alapján a techcégeknek most már szigorúbban kellene szűrniük a platformjaikon terjedő dezinformációkat.

Molnár H. Boglárka tavaly együtt készített dokumentumfilmet Kárpátalján Füssy Angélával, aki a múlt héten számolt be arról, hogy most már nem engedték be Ukrajnába.

Az ukrán-orosz háború mellett a magyar médiahelyzetről is eszmét cseréltek az orosz állami média, a Rosszija Szegodnya munkatársával Huth Gergelyék.

„Hazugságaik megmérgezik a társadalmat Oroszországban és külföldön egyaránt” – indokolt az Európai Bizottság elnöke.

Az oroszok ötöde nem nézi már az állami tévécsatornákat, mivel unják Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúpárti propagandáját.

Betámadta a hvg.hu-t és a Népszavát az orosz külügyminisztérium. Mindketten röviden reflektáltak is rá.