Több elveszített év, majd az idei első félév után az RTL júliusban is alulmaradt a nézettségi versenyben. A vállalat a streamingre helyezett fókuszával és a nyári ismétlésekkel magyarázza a visszalépést.
A Nielsen Közönségmérés adatai szerint áprilisban a TV2 lineáris csatorna érte el a legmagasabb nézettséget mind a teljes lakosságban (4+), mind a kereskedelmileg kiemelten fontos 18–59-es korcsoportban – főműsoridőben és egész napos bontásban egyaránt, megelőzve ezzel az RTL csatornát. Az RTL Magyarország viszont zászlóshajó csatornája vereségét pozitív narratívába ágyazva azt hangsúlyozza, hogy portfóliószinten – azaz a kábelcsatornákat is beleszámítva – még ha szoros küzdelemben is, de főműsoridőben sikerült nyerniük.
Bognár Évával, a CEU Demokrácia Intézetének Média-, Adat- és Társadalomkutató Központjának kutatójával kielemeztük a Reuters Institute nemrég elkészült Digital News Report nevű médiahasználati kutatásának eredményeit. A kutatásból sok dolog derült ki a magyar és a külföldi médiatrendekről, médiahasználati szokásokról. A kutatás kitért például arra is, hogy mely médiumokat tartják a leghitelesebbnek a magyarok.
A nyomtatott lapok jelentősége a tájékozódás piacán évről évre csökken – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legújabb kutatásából. A legnépszerűbb újság a magyarok körében a Blikk című bulvárnapilap.
A közszolgálati csatornák tájékoztatását tartják a leginkább megbízhatónak az Európai Unió 25 tagállamában, a magyar állami média azonban a lista végén kullog: mindössze a lakosság negyede hiszi el, amit például az M1 televízió képernyőjén lát.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023-as Médiapiaci Jelentése többek között a rádiózás, a televíziózás, a nyomtatott és online sajtó, valamint az új médiaplatformok használatának változásait vizsgálta országosan.
Az NMHH felmérése szerint is megindult a televízió-előfizetések lemorzsolódása és egyre erősödik a streaming Magyarországon is.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásból az is kiderül, hogy átlagosan napi 300 percet tévézik és több mint 200 percet internetezik egy magyar, és hogy a felhasználók közel harminc százaléka csökkenteni készül a médiára fordított költéseit.
Politikai irányultság szerinti bontásban vizsgálta a magyar közönség véleményét a 21 Kutatóközpont egy friss felmérésében a magyar médiumokról.
Bár a legtöbb olvasót az internetes magazinok érték el 2022 második negyedévében, a legtöbb időt híroldalakon töltötték az emberek – ez derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) internetes trendelemzéséből.
