A fideszes EP-képviselők nem támogatták a tömegtájékoztatás szabadságát garantáló új uniós jogszabályt.
Az új uniós jogszabályban köteleznék a tagállamok kormányait a médiafüggetlenség garantálására.
Az Európai Parlament asztalán fekvő javaslat továbbra is megengedi a kémprogramok használatát bizonyos esetekben az újságírókkal szemben, de a magyar kormánypárt képviselője nem ezért szavazott a törvénytervezet ellen.
Aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy a most készülő európai uniós médiatörvényben az EP-képviselők ne hagyjanak kiskapukat a kormányoknak az újságírók titkos megfigyelésére.
A német EP-képviselő szerint Magyarország már nem demokrácia és csak néhány olyan magyar honlap, online rádió és blog van, ahol még független újságírás folyik. A helyzet ugyanakkor azért szerinte nem annyira rossz, mint a szovjet uralom alatt volt.
Több fontos ügyben is döntést hozott a legutóbbi plenáris hetén az Európai Parlament, ezek között volt a Magyarországon méltatlanul kevés figyelmet kapott, talányos nevű „anti-SLAPP” irányelv elfogadása is, pedig az komoly hatással lehet a média működésére. A SLAPP betűszó az angol „strategic lawsuits against public participation” (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek) rövidítése, a most az Európai Parlament által elfogadott „Az újságírók és emberijog-védők védelme a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel szemben” című jogszabály az európai jogalkotók szándékai szerint ezektől védené a közéleti szereplőket. Ugyanakkor mint megannyi hasonló esetben megtörtént, fennáll annak a veszélye, hogy a magyar kormánypártok a jogszabályt a fonákján használják majd kormánymédia munkatársai érdekében. A Media1 Strasbourgba kiküldött tudósítója ott volt a komoly változásokat ígérő európai jogszabályt elfogadó plenáris héten, ahol többeket is megszólított a témával kapcsolatban.
Magyarországot is felszólították, hogy csak független és külön bírói végzés birtokában kerülhessen sor kémszoftverek telepítésére.
Az Európai Parlament szerint minden esetben jelölni kell, ha egy tartalmat a mesterséges intelligencia állított elő.
A képviselő célja, hogy a jogszabályt még a 2024-es EP-választás előtt elfogadják az uniós szervek.
Ha átmegy a tervezet, komoly biztosítékoknak kell lennie a ChatGPT-hez hasonló szolgáltatásokban.
