A MEME, az MLE, az MTE és az ÖRT közös közleményben bírálta a Media1 szerkesztési gyakorlatát. Az alábbiakban erre reagálunk: a szeptember 17-i cikkünkben elkövetett hibáért ismételten vállaljuk a felelősséget és ismét elnézést kérünk, ugyanakkor a szervezetek több, a munkánkra vonatkozó állítását visszautasítjuk.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) az Európai Bizottsághoz fordult a kulturális és kreatív ágazatokra készülő európai mesterségesintelligencia-stratégia ügyében. A szervezet többek között a sajtókiadói tartalmak megfelelő monetizálását, nagyobb átláthatóságot és az MI-korszakhoz igazodó licencelési rendszer kialakítását sürgeti.
A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács elnöksége a Media1 megkeresésére közölte: Kovács Tibor, az MLE tiszteletbeli elnökének korábbi levelén túl semmilyen hivatalos felkérést nem kaptak az NMHH és a Médiatanács elnökének kiválasztásához kapcsolódó folyamatban való részvételre. A HÉT határozottan kijelentette azt is, hogy nem kívánja megismerni, értékelni vagy elbírálni az egyes pályázatokat. Általános hírközlési szakmai szempontok bemutatásától ugyanakkor nem zárkóznak el, ha azt a jogszabályok lehetővé teszik. Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy a médiaipari oldalon a MEME delegáltja közvetlenül részt vesz a jelöltek értékelésében, miközben a szervezet elnöke maga is pályázó.
Kovács Tibor a Media1 kérdéseire adott részletes válaszában elismerte, hogy túl tág és félreérthető volt az a levelében szereplő megfogalmazása, amely szerint a Telekomot, a One-t és a Yettelt is tömörítő HÉT bekapcsolódhatna az NMHH-elnöki „pályázatok értékelésébe”. Állítása szerint kizárólag általános hírközlési szakmai szempontokat kértek volna a szervezettől, amely nem láthatta volna a pályázatokat és nem értékelhette volna a jelölteket.
A Media1 birtokába került levél szerint a Médiatanács és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság leendő elnökének kiválasztásában közreműködő szakmai szervezetek a konkrét pályázatok értékelésébe is bevonnák a Telekomot, a One-t, a Yettelt és más, az NMHH által szabályozott hírközlési vállalatokat tömörítő érdekképviseletet. Vagyis a szabályozott cégek érdekképviselete kerülhetne közelebb saját leendő szabályozójuk vezetőjének kiválasztásához. Megnéztük azt is, hogyan viszonyul mindez az uniós függetlenségi követelményekhez és más európai országok gyakorlatához.
Megválasztották a Médiatanács új elnökét és tagjait jelölő bizottságot, de a pályázati eljárást máris összeférhetetlenségi aggályok és egy technikai probléma árnyékolja be.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) bejelentette, hogy új tagokkal bővült: az IQ Press Kft. és a Glázer & Glázer VIPR Kft. csatlakozott az Egyesülethez.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete a TISZA álláspontja ellenére is fenntartja a Független Közmédia Testület (FKT) médiaszakmai tagjelöltjeinek kiválasztásával kapcsolatos aggályait. Az MLE szerint továbbra sem tisztázott minden jelölő szervezet részvételének jogalapja, vitatható a szakmai szervezetek kizárása a szavazásból, és fontos értékelési szempontok is hiányoztak.
Grósz Judit, a közmédia átalakításért felelős miniszteri biztos szerint a kormány nem szólt bele a Független Közmédia Testület szakmai jelöltjeinek kiválasztásába, az alapítványok jelölési joga pedig nem ütközik a médiatörvénybe. Arra is reagált, hogy a három kiválasztott között nincs gazdasági szakember. Bejegyzésében ugyanakkor egy számszaki ellentmondás is található*.
Bayer Judit, Kollár Árpád és Sükösd Miklós közös nyilatkozatban reagált a kiválasztásukat övező vitára és parlamenti meghallgatásuk elhalasztására. A három jelölt szerint összeférhetetlen lenne, ha a közmédia kereskedelmi és NER-es konkurenseinek érdekeit képviselő szervezetek kivennék a döntést a Közszolgálati Tanács kezéből.
