Hadházy Ákos azt írta, szerinte a Nemzeti Nyomozó Iroda aránytalanul és megfélemlítően lépett fel az újságíróként is tevékenykedő szakértővel szemben, miután Káncz Csaba két fontos magyar kormányzati politikus (Semjén Zsolt, Rogán Antal) állítólagos érintettségére tett utalást a Szölő utcai javítóintézettel kapcsolatos büntetőügyben kapcsolatban. (Semjén a napokban egy parlamenti felszólalásban tagadta, hogy ő lenne a napok óta emlegetett Zsolt bácsi.)
Hadházy képviselő kiemelte, hogy rágalmazási ügyben nem szokás ilyen eljárást folytatni és azt írta, hogy Tuzson Bence szerinte súlyosan megkérdőjelezhető jelentést tett közzé, amelynek állításai szerint szerint „a Kánczhoz köthető bankszámla pénzforgalmi adatainak 2016-os vizsgálata során megállapítást nyert, hogy 2012. szeptember és 2016 között 12 alkalommal történt különböző összegű utalás a brit hírszerző szolgálat (MI6) volt munkatársai által alapított, üzleti hírszerzéssel foglalkozó vállalkozás részéről”. Hadházy szerint ugyanakkor az Alkotmányvédelmi Hivatal 2016 elején nemzetbiztonsági átvilágítást (úgynevezett ‘C’ típusú átvilágítást) végzett Káncz Csabáról és Kövér László aláírásával 2016. február 8-án a szakértő 5 évre szóló nemzetbiztonsági tanúsítványt kapott, ami nem vontak vissza. Hadházy szerint a magyar elhárítás tehát 2025-ben világosodott meg. Hadházy Facebook-bejegyzésében részletesen is leírta aggályait és az ügy hátterét – ahogyan azt ő látja. Hadházy a putyinizmus újabb lépcsőjének nevezte a történteket.
Káncz Csaba egyébként a 444 szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf által vezetett cégnek is dolgozott Káncz Csaba, akit a kormány a brit titkosszolgálattal hozott összefüggésbe hozott. A cikk szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Habony Árpád és ügyvezetői voltak annak a cégnek, amelynek 2008 tavaszától alkalmazottja volt a kormány által most kémként beállított Káncz Csaba.
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője egyébként a 24.hu szerint lehazaárulózta az újságírót.
Stefano Bottoni: a hatalom is tudja, hogy borulhat a bili
Stefano Bottoni is megszólalt. Azt írta a közösségi médiában, azért jelenhettek meg fegyveres rendőrök Káncz Csaba házánál, mert a hatalom is tudja, hogy most tényleg borulhat a bili. Facebook-bejegyzésében azt írta:
Körülbelül 2006 óta ismerem Káncz Csabát és akkor még nem tudtam, hogy egyszer majd meghurcolja az a rendszer, amit leleplezett – írta Stefano Bottoni Facebook-oldalán. A történész Káncz Csabának azt üzente: egyszer még röhögni fogunk ezeken a nyomorultakon és mindazon, amin át kell most menned, és megiszunk egy fröccsöt a fizikai és lelki egészségünkre.
Megszólalt Káncz Csaba is
Káncz Csaba újságíró, aki név szerint is szerepel a Szőlő utcai javítóintézettel kapcsolatos büntetőügyben készült igazságügyi miniszteri jelentésben, azt mondta a Telexnek:
„Nem kérdezték meg tőlem, hogy van-e konkrét bizonyítékom”.
A jelentés emlékeztet, szeptember 13-án Káncz közzétett egy posztot a Facebook-oldalán, amiben „tényekkel alá nem támasztott állításokkal” utal a javítóintézet letartóztatásban lévő egykori igazgatójának, Juhász Péter Pálnak „politikai kapcsolataira és tevékenységére”. Néhány nappal korábban történt, hogy a Válasz Online-on megjelent egy interjú Kuslits Gáborral, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat korábbi igazgatójával. Kuslits az interjúban azt állította, hogy a gyermekvédelmi szakmán belül „két nagyon magas rangú politikust emlegetnek”, akik Juhászt védik. Kuslits nem mondott nevet, de Káncz a posztjában két politikust is megnevezett.
A Tuzson Bence által közzétett jelentés szerint a rendőrség tanúként hallgatta ki Kánczot, aki azt állította, hogy nem rendelkezik konkrét bizonyítékokkal. Arra a kérdésre, hogy honnan van információja, azt felelte: „egy országosan ismert befolyásos politikai család befolyásos tagja” mondta el neki, de nem akarta megnevezni az illetőt, arra hivatkozva, hogy ő a Privátbankár.hu, vagyis egy médiaszolgáltató munkatársa. (Újságíróként, médiaszolgáltató munkatársaként forrásvédelem illeti meg.) A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy Káncz nem újságíróként, hanem magánszemélyként közölte az állítását a közösségi oldalán.
Káncz a Telexnek megerősítette, hogy valóban nem nevezte meg a forrását. Azt állította viszont, hogy nem kérdezték meg tőle, van-e konkrét bizonyítéka vagy sincs.
A jelentésben kitértek arra is, hogy Káncz Csaba 1996 és 2008 között az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségén volt gazdasági tanácsos, 2015–2017 között pedig az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöki tisztét ellátó, szocialista Molnár Zsolt tanácsadójaként a zárt üléseken is rendszeresen részt vett. 2016-ban a magyar hatóságok vizsgálták Káncz bankszámláját. Ekkor vették észre, hogy 2012 és 2016 között összesen 12 alkalommal kapott pénzt egy olyan, üzleti hírszerzéssel foglalkozó cégtől, amelyet a brit hírszerzés volt munkatársai alapítottak.
Amikor ezzel szembesítettük, Káncz megdöbbent. Elismerte, hogy szerződésben állt a vállalkozással, de azt mondta, fogalma sem volt róla, hogy az az MI6-hez köthető. „Honnan tudhattam volna, hogy az egy fedőcég?” – kérdezett vissza. Azt mondta, hogy ő úgy tudta, hogy az egy üzleti konzultáns vállalkozás.
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
