1939. augusztus 31-én este a náci Németország saját gleiwitzi (ma: gliwicei) rádióállomása ellen hajtott végre egy megrendezett katonai akciót. A cél: azt a látszatot kelteni, hogy Lengyelország támadta meg Németországot.
Másnap hajnalban kitört a második világháború.
Ez az alig néhány perces, álcázott rádiótámadás a 20. század egyik legcinikusabb médiahadviselési példája: amikor a médium nem csak közvetít, hanem ürügygyártás eszközévé válik – egy háború kirobbantásához.
A náci propaganda narratívát keresett – és rádiót választott
1939 nyarán Hitler már kész volt a támadásra, de egy „jogos válaszlépés” látszatát akarta kelteni. Augusztus 22-én, egy vezérkari értekezleten így fogalmazott:
„Meg fogom adni a háború kirobbantásának propagandaindítékát, függetlenül attól, hogy hihető-e. A győztest úgysem fogják faggatni, igazat mondott-e vagy sem.”
A háborús kommunikációs tervet Reinhard Heydrich, a náci biztonsági szolgálat (SD) főnöke dolgozta ki. A színjáték szerint lengyel fegyvereseknek kellett volna elfoglalniuk egy német létesítményt, majd rövid üzenetet leadni a világ számára.
A célpont: a gleiwitzi rádióadó, egy határ menti állomás Felső-Sziléziában.
A kép forrása: Reddit
Megjátszott támadás, valódi halál
A végrehajtással Alfred Naujocks SS-őrnagyot bízták meg. 1939. augusztus 31-én este embereivel lengyel katonai egyenruhában elfoglalta az adótornyot, és egyetlen, lengyel nyelvű mondatot sugárzott:
„Lengyelország most visszaveszi, ami az övé!”
Ezután hátrahagytak néhány holttestet – olyan emberekét, akiket a Gestapo direkt erre az akcióra választott ki. A nácik ezeket az áldozatokat „konzerveknek” nevezték: elítéltek, foglyok, akiket propagandacélból végeztek ki, hogy a világnak úgy tűnjön, valódi harc folyt.
Az első ilyen „konzerv” Franciszek Honiok volt: egy helyi, németellenes érzelmű lengyel, akit néhány nappal korábban letartóztattak. Augusztus 31-én este fejbe lőtték, és holttestét az adó bejáratához helyezték. Ő lett a második világháború első halottja.
A médium, ami nem csak közvetített, hanem elindította a vérontást
Bár az „adás” maga csak néhány másodpercig tartott, médiaszempontból hatása felbecsülhetetlen:
ez a jelenet került a hivatalos német közleményekbe, újságokba, híradókba mint „bizonyíték” a lengyel agresszióra.
A világ egy része persze gyanakodott – de a német lakosság többsége, akit a pártállami sajtó, rádió és hírügynökségek informáltak, valódi támadásnak hitte a történteket. Ez az incidens egyben arra is figyelmeztet, mennyire sérülékeny a média valóságközvetítő szerepe, ha központosított hatalom irányítása alá kerül.
Az akció eltitkolása – és későbbi leleplezése
A háború után, a nürnbergi perben derült fény a gleiwitzi incidens valódi hátterére. Alfred Naujocks vallomása alapján rekonstruálni lehetett az egész műveletet.
A nyugatnémet államügyész, Alfred Spieß később számos tanúvallomást gyűjtött össze, és rábukkant dokumentumokra, amelyek bizonyították:
- az áldozatokat koncentrációs táborokból válogatták,
- a holttesteket később kihantolták és eltüntették,
- az incidensről készült írásos anyagokat megsemmisítették,
- a résztvevő katonákat frontszolgálatra küldték, hogy ne maradjon tanú.
A náci gépezet nemcsak a támadást rendezte meg – hanem az emlékét is törölni akarta.
A propaganda, amely háborút indított
A gleiwitzi rádiótámadás ma már iskolapélda a médiamanipulációra:
- egy megrendezett médiajelenet,
- előre „gyártott” halottakkal,
- dezinformációval,
- és totális állami kontrollal a kommunikáció felett.
Bár a technológia mára megváltozott, a logika nem: a propaganda ma is képes háborút igazolni, ha a médiumokat hatalmi kézben tartják.
Egyetlen halottal kezdődött – 55 millióval folytatódott
Franciszek Honiokot valószínűleg kevesen ismerik név szerint. Pedig ő volt az első áldozata annak a háborúnak, amely hat év alatt több mint 55 millió ember életét követelte. Köztük voltak katonák, civilek, zsidók, romák, ellenállók, foglyok – és újságírók is.
A gleiwitzi incidens nemcsak a történelem, hanem a média történetének is sötét fordulópontja: amikor a rádió nem a hírek, hanem a halál szolgálatába állt.
Az Origo kiírta, hogy kirobbant a harmadik világháború – álhír volt
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Egyre kendőzetlenebbül oroszbarát az Origo „rendkívüli hírek” sávja
