A képen szereplő 18 hónapos gyermek, Mohammed Zakaria al-Mutawaq valóban életveszélyes állapotban volt, ugyanakkor később kiderült: nem kizárólag az éhezés miatt. A kisfiúnál már a háború kitörése előtt több súlyos egészségügyi problémát diagnosztizáltak, köztük cerebrális parézist, hipoxémiát és genetikai eredetű fejlődési rendellenességet. Ezek az állapotok önmagukban is jelentős súlyvesztést és testi sorvadást okozhatnak.
A The New York Times július 30-án közölt egy szerkesztői pontosítást, amelyben elismerte, hogy ezekre a körülményekre nem tértek ki a fotó közlésekor. A jegyzet szerint a gyermek állapotához az éhezés is hozzájárult, de a kóros soványság okai összetettebbek voltak, mint azt a kép alapján elsőre feltételezni lehetett. A korrekciót azonban nem a lap főfelületein, hanem egy kevésbé követett PR-fiókon keresztül osztották meg a közösségi médiában, amit sok kritika ért.
A képet eredetileg az Anadolu Agency török hírügynökség fotósa készítette, és a Getty Images nemzetközi képügynökség terjesztette. A New York Times saját fotóként tüntette fel a készítőt, ám később jelezte, hogy az anyagot külső forrásból vásárolta. A kép mellé egyes platformokon olyan kísérőszöveg is társult, miszerint a gyermek apja élelem után kutatva halt meg – ezt az állítást azonban sem a lap, sem más hiteles források nem erősítették meg.
A fénykép nyomán több közéleti szereplő és sajtószakértő is bírálta a New York Timest. David Collier brit újságíró szerint a lap manipulálta az olvasók érzelmeit, amikor nem jelezte a gyerek betegségét. Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök „véres rágalomnak” (blood libel) nevezte a közlést. A vita nemcsak a New York Times eljárását, hanem általában a háborús képek kontextus nélküli használatát is éles kritikákkal illette.
A NYT érintett riportja, „If You Make It Out, You’re One of the Lucky Ones” címmel jelent meg, és több oldalról mutatta be a Gázai övezetben kialakult humanitárius válságot. A fotó azonban – amelyen a kisfiú bordái élesen kirajzolódnak – uralta a vizuális narratívát, és sok olvasónál önálló értelmezést kapott. A történtek ráirányították a figyelmet a sajtó etikai felelősségére: különösen háborús konfliktusok esetén, amikor egyetlen fotó világszerte befolyásolhatja a közvéleményt.
Deepfake-gyanús videóban „ölik meg” Magyar Pétert és Zelenszkijt – ezt adta le az M1 Híradó
Megdöbbentő húzással segíti a Fideszt az M1 Híradó és az M4 Sport – itt a legújabb trükk
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
