Kormánypárti javaslatra 41 ponton átírnák a jelentős hazai és nemzetközi felháborodást kiváltó, hivatalos nevén „a közélet átláthatóságáról”, valójában inkább a Fidesz által ellenségnek titulált médiumok és civilszervezetek ellehetetlenítéséről szóló, leginkább az oroszországi „külföldi ügynök” törvényhez hasonló jogszabálytervezet szövegét. (A nagy tiltakozást kiváltó „átláthatósági” törvénytervezetet többen Oroszország-törvényként, putyinista cenzúratörvényként, ellehetetlenítési törvényként vagy jegyzéktörvényként, míg mások tavaszi nagytakarítási törvényként vagy poloska-törvényként emlegetik, Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszédére is visszautalva.) Bár az Európai Bizottság már a múlt héten jelezte, hogy a jogszabálytervezet uniós jogot sért, kiderült, hogy akár még szigorúbb is lehet a törvény az eddig ismert változathoz képest.
Az egyik legfontosabb változtatás a törvénytervezetet módosító kormánypárti javaslat szerint – amire Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa hívta fel fel a figyelmet –, hogy már az idei évre vonatkozó 1 százalékos adófelajánlást sem kapnák meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal által majd csak azután jegyzékbe lett, azaz feketelistázott szervezetek.
A javaslat indoklásában azt írják: „a jegyzékre került szervezetek nem részesülhetnek a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény szerinti befizetett adó egy százalékának megfelelő támogatásban, így a javaslat kezeli azt a helyzetet, amikor a magánszemély felajánlását követően kerül fel a kedvezményezett a jegyzékre”.
A fenti rendelkezéseket első alkalommal a 2025. évi rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni a jegyzék 2025. augusztus 1-jei állapota alapján. A nyilatkozattételt követően – a közélet átláthatóságáról szóló törvény szerinti – jegyzékre vett kedvezményezett javára felajánlott adóösszeg a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért szervezetet illeti meg.
Többen máris arra figyelmeztetnek, hogy ez gyakorlatilag visszamenőleges hatállyal eredményez joghátrányt, ami sérti a jogállami szabályokat.
Ugyanakkor a módosítás némi enyhülést is hoz abban a tekintetben, hogy a más állam állampolgárságával is rendelkező magyarok nem minősülnének külföldinek a támogatás szempontjából.
Az ellehetetlenítési törvény részletes vitáját egyébként kedden tartja az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága. A törvénytervezet a Magyar Reklámszövetség és társszervezetei szerint súlyos károkat okozna a magyar gazdaságnak – itt írtunk erről. Az Ügyvédi Kamarának, a Magyar Bírói Egyesületnek, az Európa Tanácsnak és több más szervezetnek is komoly aggályai vannak, ezekről is itt írtunk, itt:
Az Európai Bizottság felszólította a magyar kormányt: álljanak le az átláthatósági törvénnyel
Kocsis Máté valótlanságot állított az átláthatósági törvényről
Szabad Európa: „A független újságírás bármilyen korlátozása aggasztó”
„Érdemi átalakítása szükséges” – a Magyar Ügyvédi Kamara is bírálja az átláthatósági törvényt
Ne szavazzák meg! Reklámszakmai szervezetek tiltakoznak az átláthatósági törvény ellen
Veszélyben a sajtószabadság – Aggasztó folyamatokra figyelmeztet a Central Médiacsoport
Magyar Péter: Az átláthatósági törvény a putyinizmus újabb lépcsője
Még a fideszesek harmada is kritikus az ellehetetlenítési törvénnyel szemben
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Államvédelmi Hatóság feliratot ragasztott a Szuverenitásvédelmi Hivatalra a TizenX
