Master Good plakátok és a wellness baromi

A wellnessező baromfik miatt törvénymódosítást nyújtott be a Párbeszéd

A fogyasztóvédelmi és a reklámtörvény módosítását kezdeményezte a Párbeszéd. Az apropót az egyik húsipari cég, a Master Good cég nagy felháborodást kiváltó reklámplakátjai adják.

A továbbiakban ne lehessen etikátlan reklámokat megjelentetni, és a fogyasztókat szigorúan a tényekre szorítkozva, korrekten lehessen tájékoztatni az emberi fogyasztásra szánt élő állat vagy húskészítményekről – ennek kapcsán nyújtott be két törvénymódosító javaslatot Szabó Rebeka, a Párbeszéd – Zöldek országgyűlési képviselője szerdán.

A politikus budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy néhány hónappal ezelőtt nagy felháborodást keltett állatvédők körében egy nagy baromfitenyésztő cég reklámja, amelyben azt sugallják: az emberi fogyasztásra tenyésztett csirkéik élete csupa móka és kacagás. A Párbeszéd közleménye ugyan nem nevesíti, de a Master Good cég plakátjairól van szó, amelyeket korábban Bóday Pál, a Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke lapuknak bírált azok erkölcstelen mivolta miatt – ugyanis a plakátok olyan szlogenekkel és képi világgal jelentek meg, mintha az állatok örülnének annak, hogy levágják őket, illetve mintha a vágóhíd egyenlő lenne egy SPA-val, miközben épp az ellenkezője az igaz. Bóday korábban az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) fellépését is szorgalmazta.

Master Good: A csirkéink úgy élnek, mint egy Spa-ban.
Master Good: A csirkéink úgy élnek, mint egy Spa-ban.

Hamis kép, félrevezetett fogyasztók

A Párbeszéd közleményében azt írja: „tény, hogy az emberi fogyasztásra szánt állatokat különböző módokon lehet tartani, és helyes, hogy ezt a tartási módot jelzik a fogyasztók felé, ám ennek a fajta túlzásnak az az értelme, hogy úgy ösztönözze a hús (túl)fogyasztását, hogy minél jobban megpróbálja elválasztani a hús előállításának folyamatát annak fogyasztásától, vagyis ez a reklám kifejezetten hamis képet sugall a fogyasztóknak. Ma, a klíma- és ökológiai válság korában nagyon fontos tudatosítani magunkban, hogy legalább is itt, a fejlett világban mindenképpen csökkentenünk kell a húsfogyasztást, mert a nagyipari hús előállítása rendkívül környezetszennyező ágazat, óriási a környezeti terhelése, és az állatjóléti hatásai is negatívak, sokszor már a tartásuk során is szenvedést okoznak az állatoknak.”

„Természetesen van kisléptékű állattartás, létezik regeneratív mezőgazdaság, és ebben a kontextusban helye lehet az állattartásnak. Ugyanakkor fontos, hogy a húsfogyasztást ne lehessen ilyen túlzó, etikátlan reklámokkal előtérbe helyezni, különösen akkor, ha egyébként egy olyan cégről van szó, amelynél naponta 16 ezer(!) baromfit vágnak le” – közölte Szabó Rebeka.

Két törvénymódosítót nyújtott be a Párbeszéd

A politikus elmondta, hogy emiatt tegnap két olyan törvénymódosító javaslatot is benyújtott, amelyek az etikus reklámozást segítik elő. Az egyik a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosítása, amelyben kiemeli, hogy tilos az állatjóléti állításokkal kapcsolatos túlzás ezekben a reklámokban. A másik a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény módosítása, amelyben külön passzusban javasolja, hogy tilos legyen az emberi fogyasztásra szánt élő állat vagy húskészítmény etikátlan kereskedelmi reklámja.

A Párbeszéd – Zöldek azt reméli, hogy a módosítások elősegítik, hogy a továbbiakban ne lehessen etikátlan reklámokat megjelentetni, és a fogyasztókat szigorúan a tényekre szorítkozva, korrekten lehessen tájékoztatni.

 

Állatvédők a magyar reklámtörvény módosítását követelik a Master Good „erkölcstelen csirkegyalázó reklámjai” miatt

Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.

Ne maradjon le a híreinkről, iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!

Mielőtt távozna...

Kérje ingyenesen napi hírlevelünket és naponta elküldjük e-mail fiókjába a legfrissebb híreinket!

Adatvédelmi beállítások