fbpx
Halmai Katalin, a Népszava tudósítója Fejtő Ferenc szobra mellett a neki megítélt Fejtő Ferenc-díjjal 2022 szeptemberében

Halmai Katalin, a Népszava brüsszeli tudósítója kapta az idei Fejtő Ferenc-díjat

Fejtő Ferenc születésének 113. évfordulója alkalmából a Szent István parkban tartott hagyományos megemlékezésen vehette át az idei Fejtő Ferenc-díjat Halmai Katalin, a Népszava brüsszeli tudósítója.

Az elismerést minden évben annak a munkatársának vagy a lapban rendszeresen publikáló szerzőnek adják, aki a Népszava tiszteletbeli főszerkesztőjének szellemiségéhez leginkább méltón végzi/végezte munkáját. A 2006-ban alapított díj ezzel állít emléket névadójának, a lap egykori újságírójának.

A szombaton tartott ünnepélyes díjátadón Németh Péter, a Népszava főszerkesztője felidézte legutóbbi útját Nagykanizsára, Fejtő Ferenc szülővárosába. Itt, a helyi zsidó temetőben nyugszik a tiszteletbeli főszerkesztő nagyapja, és bár a 2008. évi halála után a Fiumei úti Sírkertben helyezték örök nyugalomra, egykor maga is azt szerette volna, hogy ott temessék el. A mai közéletre reflektálva Németh Péter jelezte, hogy Fejtő Ferenc megbocsátó típusú ember volt, de kérdéses, hogy vajon meg tudná-e bocsátani mindazt a széthúzást és gyűlölködést, amely ma Magyarországon történik. Mint fogalmazott, idén a díj átadására Halmai Katalin volt a legméltóbb, aki Brüsszelből tájékoztatja a Népszava olvasóit, onnan látja át Magyarország helyzetét, s nem csak a szükséges háttértudással és rátermettséggel rendelkezik, de Fejtő Ferenc szellemiségét is hűen viszi tovább. Németh Péter kitért arra is, idén nagyobb ünnepséget szerveztek, az esemény ugyanis sokkal nagyobb jelentőséggel bír annál, semmint hogy zárt körben tartsák.

Agárdi Péter József Attila-díjas irodalomtörténész a díjátadón kijelentette, jó, hogy van még hely Magyarországon, ahol lehet méltató hangvétellel beszélni és írni a 113 évvel ezelőtt született Fejtő Ferencről, és beszélt arról is, a Népszava hűséges egykori szerzőjéhez és tiszteletbeli főszerkesztőjéhez. Fejtő Ferencet méltatva úgy fogalmazott, sokoldalúsága, nemzetközi tájékozottsága, soknyelvű írástudása, történészi kreativitása és vallásfilozófiai érzékenysége hihetetlen termékenységgel párosult, miközben jól állt neki a napi politikai publicisztika is. Megemlítette, a mai magyar média 90 százalékos kormányzati felületén Fejtő Ferenc „persona non gratának” számít, akár csak a 30-as évek második felében, amikor baloldali-liberális állásfoglalásai és zsidó származása miatt kitagadták a nemzetből. Agárdi Péter kitért arra is, hogy Fejtő Ferenc József Attila barátjaként 99 éves koráig őrizte emlékét, s azok közé az irodalmárok közé tartozott, akik már a költő életében felismerték és méltatták zsenialitását. Felidézte a Fejtő Ferenccel kapcsolatos személyes emlékeit is: éppen negyven éve, 1982-ben jelent meg első könyve róla; 13 éve, 2009-ben, halála után pedig a második Fejtő Ferenc testamentuma címmel.

A díjátadón beszédet mondott Földes Anita riporter-újságíró is, aki Átéltem egy évszázadot – Utolsó interjúk Fejtő Ferenccel címmel jelentetett meg portrékötetet. Felidézte, Fejtőt két diktatúra, a fasiszta és a kommunista akarta elpusztítani, nem egyszer forgott kockán az élete. Ő maga Franciaországban ismerte meg a Széchenyi-díjas polihisztort, akihez két éven át járt, hetente többször, s nagyon hamar szinte családtagként fogadta őt. Kilencvenhét éves volt ekkor, magyarul, franciául, olaszul, angolul és németül olvasta a világsajtót: „Ha nem olvasok el 40 ezer karaktert egy nap alatt, éhes vagyok” – emlegette. Több mint 50 könyvet és 10 ezer cikket jegyzett.

Beszélgetéseik alkalmával Fejtő Ferenc elmesélte, gyerekkori álma az volt, hogy Jeremiáshoz hasonló próféta váljon belőle, szerette volna előre látni az eseményeket, mindazonáltal mindig a józan észben hitt. „Mindig tudomásul kell venni azt, hogy az ellenfélnek, sőt, még az ellenségnek is lehetnek igaz gondolatai” – vallotta. Fejtő Ferenc valóban számos alkalommal pontosan vetítette előre a jövő eseményeit. A világon elsőként fejtette fel a kommunizmus kiépítésének szovjet mechanizmusát és a következményeit az összes megszállt országban. Elsőként leplezte le a Rajk-per koncepciózusságát, elsőként jött rá arra, hogy Nagy Imre meghaladta önmagát, a saját kommunizmusát és a magyar nép mellé állt. A magyar tragédia, 1956 című könyvét négy hónappal a forradalom kitörése előtt kezdte el írni. 2007-ben – amikor még javában baloldali vezetés volt Magyarországon – jósolta meg, hogy ha Orbán Viktor visszatér, a Horthy-rendszerhez hasonló kormányzást fog kialakítani, ami a politikai elszigetelődését hozhatja Európától. Fejtő Ferenc 2007-ben még nem számolhatott a későbbi miniszterelnök pávatáncával, de az elszigetelődés jelei és az Európai Unión kívüli új szövetségesei már megszülettek – mondta Földes Anita. Beszédének végén azt is elárulta, a polihisztor akaratán kívül is olyan emberismerettel ruházta fel, ami azóta sem csalta meg.

A díjátadót követően a szerkesztőség és a meghívott vendégek koszorút, illetve egy-egy szál virágot helyeztek el Fejtő Ferenc mellszobránál, valamint Andrassew Iván tiszteletére 2016-ban felavatott emlékpadnál. A megemlékezést Dés László fellépése zárta.

További hírek érhetők el a Media1-en.

Fotó: Huszár Dávid. Forrás: Népszava
Teads

Tűpontos célzás a másodpercek töredéke alatt – Hogyan működik a Teads mesterséges intelligenciája? (x)

A digitális reklámpiac régóta egy nehéz választás előtt áll: minőség vagy széles elérés? Az elmúlt néhány évben, ahogy a vásárlás egyszerűbbé és gyorsabbá vált, a reklámipar konszolidálódott, a hirdetők egyre nagyobb közönséget szerettek volna megszólítani, ám mindez a minőség rovására ment. A Teads erre egy saját mesterséges intelligencia-rendszer fejlesztésével válaszolt, amely milliszekundumok alatt képes eldönteni, hogy egy adott felhasználónak mikor és milyen hirdetést jelenítsen meg a rendszer.

Tovább a részletekért »
Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások