A csökkenő fogyasztói igények miatt megszűnik a telefonkönyvek (hivatalos nevükön: előfizetői névjegyzékek) egyetemes szolgáltatás-jellege, azaz a szolgáltatóknak 2022-től már nem kötelező könyv (vagy adathordozó) formájában megjelentetniük az előfizetők adatait – erről a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) számolt be hétfőn egy, a Media1-hez is eljuttatott közleményben.
Az NMHH piackutatása alapján 2017-ben még közel 60 ezer telefonkönyvet nyomtattak, 2020-ban azonban már 17 ezernél is kevesebbet, és felére esett vissza a fogyasztók által átvett névjegyzékek, telefonkönyvek száma.
Ennél is meredekebben zuhan az elektronikus adathordozón (CD-n) terjesztett telefonkönyvek száma,
31 ezerről mindössze 2500-ra, amely 92 százalékos csökkenést jelent.
Az internetet lehet okolni
Mint a közlemény fogalmazott, az érdeklődés hiánya több okra is visszavezethető, azonban ezeknek van egy közös nevezője: az internet.
Az online tudakozók mellett komoly konkurenciát jelentenek a netes keresők és a közösségi oldalak, amelyek megkönnyítik egy-egy személy vagy szolgáltatás megtalálását.
Az okostelefonok és a mobilnet széleskörű elterjedése tovább gyorsította ezt a folyamatot: ma már, ha fel akarunk hívni valakit, a telefonunkon is rákereshetünk több platformon is.
A közlemény felhívta a figyelmet arra, hogy a három nagy távközlési szolgáltató mindegyike rendelkezik saját online tudakozó szolgáltatással, ahol név, cím, vagy telefonszám alapján is lehet keresni. Ezek
- Telekom tudakozó;
- a Telenor tudakozó (a szolgáltató néhány hét múlva Yettel néven működik majd);
- valamint a Vodafone tudakozó.
Veszteségesen működött már a terület, ám a tudakozók kiválthatják
Az NMHH piackutatása szerint a 14 éven felüli lakosság mintegy 8 százaléka használta a kutatást megelőző 6 hónapban a telefonkönyv bármelyik formáját. Ez a viszonylag alacsony arány azonban így is 700 ezer főt jelent. Közülük sokan – feltehetően – internet-hozzáférés hiányában nyúltak a telefonkönyv után. Ezt a réteget azonban kárpótolhatja, hogy
továbbra is tárcsázható az egyetemes tudakozó és a szolgáltatók által fenntartott, saját előfizetőikről szóló információs tudakozóvonalak is.
Az 11800 hívószámon elérhető egyetemes tudakozón név és cím alapján bármikor megtudható, hogy az adott személy vagy szervezet rendelkezik-e telefon-előfizetéssel, és mi a száma. Az egyetemes tudakozó mellett a Magyar Telekom a 11818, az Invitel a 11888 telefonszámon nyújt kereskedelmi alapú tudakozó szolgáltatást.
A tudakozók igénybevételéért a szolgáltatók hívásonkénti díjat számítanak fel, ami szolgáltatónként eltér. Az egyetemes tudakozó használata – az NMHH vizsgálata szerint – teljeskörűen képes helyettesíteni a telefonkönyveket.
A telefonkönyvek veszteséges kiadásának megszűnése valójában minden fogyasztónak jó hír – állítja közleményében a médiahatóság.
„ A papíralapú (és a CD formátumú) adatbázisok ugyanis hiába voltak ingyenesek, azok költségét végső soron a fogyasztók fizették meg a szolgáltatások díjaiban. Eközben pedig azok tényleges használata elenyésző volt és évről-évre meredeken csökkent. A nyomtatott telefonkönyv előállítása ellen ráadásul súlyos környezetvédelmi érvek is szólnak, hiszen a méretes kiadványok előállításához nem kevés papír szükséges. A papírgyártás pedig víz- és energiaigényes folyamat. Egy vaskosabb telefonkönyv akár egy kilogrammot is nyomhat. Ennyi papír gyártásához 2-3 kg fa és 45-55 liter víz, 10-12 kWh energia és rengeteg vegyi anyag szükséges. A csökkenő tendenciákat figyelembe véve is évi 30-40 tonna fát 7-800 ezer liter vizet spórolunk meg a telefonkönyvgyártással felhagyva. A telefonkönyvek kivezetése lépés tehát környezeti és gazdasági ebből a szempontból is pozitív esemény”
– fogalmazott közleményében a hatóság.
További híreket talál a Media1-en! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon, valamint iratkozzon fel a Media1 hírlevelére is!