fbpx
artisjus

Szabadon felhasználhatóvá válik 2022-től számos alkotó műve

Jövő év első napjától közkincsbe kerülnek például a Balaton festőjeként ismert Egry József művei, a szerializmus megalkotójaként számon tartott zeneszerző, Arnold Schönberg szerzeményei és az első Nobel-díjas amerikai író, Sinclair Lewis történetei is.

Az Artisjus szerdai, a Media1-hez eljuttatott közleménye felidézi: a szerzői jogi védettség ez év utolsó napján minden olyan alkotás esetében megszűnik, amelynek utoljára élő szerzője 1951-ben hunyt el.

A védettség megszűnésével az ilyen szellemi termékek – zenék, filmek, könyvek, stb. – szabadon felhasználhatóvá válnak.

A védelmi időről

Mint az Artisjus közleménye felidézte, a szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy – a fizikai tulajdontól eltérően – csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió szinte összes államában – így Magyarországon is – megszületésüktől fogva védi a műveket a szerző halálától számított 70 évig. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat.

A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások – húzták alá.

Az ezekből készült feldolgozások, átdolgozások, illetve műfordítások azonban továbbra is mindaddig jogi oltalom alatt állnak, amíg az ezeket készítő szerzők halálától nem telik el a hetven év.

Mit jelent a közkincsbe kerülés?

A közkincsbe kerülő műveket engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül, tehát gyakorlatilag szabadon használhatjuk fel – feltéve, hogy az eredeti mű minden társszerzője, illetve a fordítója is legalább 70 éve elhunyt. Így külön engedélykérés nélkül nyomtathatók 2022-től Egry József festményei képeslapokra, pólókra, valamint feldolgozhatóak és újraértelmezhetőek Schönberg zenéi. A hetvenéves védelmi idő szabálya igaz akkor is, ha egy műnek az Egyesült Államokban csak később telik le szerzői jogi védettsége.

Ugyanis az EU-n kívüli származású művek esetében az európai egységes védelmi időt kell figyelembe venni – a származási hely hosszabb védelme itt nem érvényesül, így 2022-től már szabadon filmre vihetőek Sinclair Lewis történetei is.

A zenei művek esetében a szerzőn kívül a hangfelvétel tulajdonosának és az előadóinak is vannak jogai, így egy lejárt szerzői jogvédelemmel rendelkező zenemű felhasználásánál ellenőrizni kell az előadó és a hangfelvétel előállítójának a jogait is.

Bár a szerzői jogi védelem idővel lejár, átdolgozás esetén sem állíthatja azt az átdolgozó, hogy ő írta az eredeti alkotást. A feldolgozás útján létrejött új alkotás védelme viszont automatikusan „újraindul”.

Alkotók, akiknek a művei januártól közkincsbe kerülnek

Az Artisjus megemlített néhány alkotót is, akiknek a művei januártól szabadon hozzáférhetők lesznek:

Egry József (1883-1951): festőművész, expresszionista és konstruktív stílusokból kiindulva fejlesztette ki sajátos szemléletmódját. Autodidakta módon kezdett festeni, később Párizsban tanult, onnan került a Képzőművészeti Főiskolára. Az első világháború idején a badacsonytomaji hadi kórházba került, ekkor szeretett bele a Balaton világába. Az 1920-as években kezdett a fény erejével foglalkozni ehhez olaj-pasztell vegyes technikát fejlesztett ki. Több alkalommal járt gyógykezelésen Olaszországban, híres festményei (pl. Taormina (1930), Nervi (1938)) őrzi ennek emlékét. 1948-ban Kossuth-díjat kapott, A badacsonytomaji temetőben nyugszik, egykori otthonában később emlékmúzeum nyílt. Néhány fontosabb műve: Szent Kristóf a Balatonnál (1927) Szent Kristóf a faluban (1927), Önarckép napsütésben (1927), Szivárvány (1930).

Arnold Schönberg (1874-1951): osztrák zeneszerző és tanár, a dodekafónia és a szerializmus technikájának megalkotója. Tehetsége korán kibontakozott, első zenedarabjait 9 éves kora körül írta. 1899-ben írta meg Verklärte Nacht (Megdicsőült éj) című vonósszextettjét, amely az egyik legnépszerűbb szerzeménye. Az 1900-as évek legelején Berlinbe költözött, ahol Richard Strauss zeneszerző segítette tanári álláshoz és ösztöndíjhoz. Később Bécsbe visszatérve Gustav Mahler támogatását élvezte. Ekkor készült a d-moll vonósnégyes, amely mérföldkő a szerző pályáján. Az első világháború után talált rá 12 hangból álló, dodekafón kompozíciós stílusra. Az 1920-as, 30-as években pályafutása csúcsára ért: ekkor születtek olyan művei, mint a 3. vonósnégyes (1921), a Von heute auf morgen (Máról holnapra; 1928–29), a Begleitungsmusik zu einer Lichtspielszene (Kísérőzene egy filmjelenethez; 1929–30), és tanárként is elismerték. Később a nácizmus elől az USA-ba emigrált, ahol a zeneszerzés mellett egyetemeken tanított. 1941-ben amerikai állampolgár lett.

Sinclair Lewis (1885-1951): regény-, novella- és drámaíró, az első amerikai irodalmi Nobel-díjas. 1903-tól a Yale egyetemre járt, itt az egyetemi lapban jelentek meg első írásai, később a folyóirat szerkesztője lett. Első kötete 1912-ben jelent meg, ezt követően sorra publikálta köteteit. Az igazi áttörést az 1920-ban kiadott Fő utca (Main Street) hozta, amelyből néhány év alatt kétmillió példányt értékesítettek. A 20-as években olyan köteti jelentek meg, mint a Babbit (Babbit, 1922), az Arrowsmith (1925), amelyért Pulizter-díjat kapott, ám ezt elvi megfontolásból visszautasította. Műveiben szellemes humorral és jól formált karakterekkel kritizálta az amerikai társadalmat és a kapitalista életmódot. 1930-ban kapott Nobel-díjat, az indoklásban külön kiemelték Babbit című regényét. Utolsó éveiben sokat betegeskedett, végül Olaszországban hunyt el. Legfontosabb műveinek jó része magyar fordításban is olvasható.

További alkotók:

  • Almásy László: utazó, Afrika-kutató, felfedező, pilóta;
  • Egbert Van Alstyne: amerikai dalszerző, zongorista;
  • Lloyd C. Douglas: amerikai író, evangélikus lelkipásztor;
  • André Gide: irodalmi Nobel-díjas francia író, esszéista;
  • Hóman Bálint: politikus, történész, egyetemi tanár, számos történelmi könyv szerzője;
  • Makkai Sándor: erdélyi magyar író, pedagógus, református lelkész, az Erdélyi egyházkerület püspöke;
  • Andrej Platonov: szovjet orosz író, filozófus, dramaturg és költő;
  • Sigmund Romberg: eredeti nevén Rosenberg Zsigmond, magyar származású amerikai zeneszerző;
  • Henry De Vere Stacpoole: ír író, a The Blue Lagoon könyv szerzője;
  • Ludwig Wittgenstein: osztrák filozófus.

További híreket talál a Media1-en!

Kiemelt fotó: Artisjus / Facebook
Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások