Az UNESCO november eleji közlése szerint 2020-ban összesen 62 újságírót öltek meg csak azért, mert a munkájukat végezték – számolt be a 24.hu.
Ez azt jelenti, hogy 2006 és 2020 között már több mint 1200 újságírót fosztottak meg az életétől hasonló okokból.
A közlemény szerint tízből kilenc esetben a gyilkosságok felelősei elkerülik a felelősségre vonást. António Guterres, az ENSZ főtitkárának elmondása szerint nőtt azok száma, akik konfliktusövezeten kívül lettek áldozatok.
„Sok országban pusztán a korrupciós ügyek, emberkereskedelem, emberi jogi visszaélések vagy környezetvédelmi problémák feltárása sodorja veszélybe az újságírók életét”
– mondta a főtitkár, aki szerint az újságírókat számtalan más fenyegetés is sújtja, az emberrablástól kezdve, kínzáson és önkényes fogva tartáson keresztül a dezinformációs kampányokig és a zaklatásig.
„A koronavírus-járvány és a dezinformációs árnyékvilágjárvány bebizonyította, hogy a tényekhez és a tudományhoz való ragaszkodás szó szerint élet-halál kérdése”
– fogalmazott a közleményben Guterres.
Az újságírónők különösen veszélyeztetettek
Az UNESCO legutóbbi tanulmánya szerint, amely a női újságírók elleni online támadások globális trendjeit vizsgálta, a megkérdezett újságírónők
73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkájukkal összefüggésben megfenyegették, megfélemlítették, illetve sértegették őket az interneten.
Abdulla Shahid, az ENSZ Közgyűlésének elnöke videóüzenetben kérte a tagállamokat, hogy ismerjék el, hogy az újságírónőket túl gyakran éri aránytalan fenyegetés. Szerinte az ilyen támadások nagy részét olyan nőgyűlölő elkövetők hajtják végre, akik az újságírást ezáltal veszélyes szakmává tennék a nők számára.
Az ENSZ emberi jogi szakértőinek egy csoportja szintén kiadott egy nyilatkozatot, amelyben azt írták, az újságírók biztonságát fenyegető veszélyek korántsem enyhülnek, hanem új formákat öltöttek a digitális korban, különösen a nők esetében.
Szerintük az online támadások kivizsgálásának elmulasztása valós következményekkel jár a női újságírókra nézve, mivel az kihat mentális és fizikai egészségükre.
A csoport sürgette, hogy az ENSZ hozzon létre egy állandó védelmi mechanizmust, amely független nemzetközi szakértők bevonásával vizsgálja az erőszakos eseményeket, valamint arra kérték a tagállamokat, hogy biztosítsák: minden újságíró fenyegetéstől, megfélemlítéstől és megtorlástól mentesen végezhesse a munkáját.
További híreket talál a Media1-en!
