tablet, hírfogyasztás

A hírportálok olvasásában világelsők vagyunk, fizetős hírek fogyasztásában az utolsók között kullogunk

Még mindig a televízió az elsőszámú hírforrás világszinten, de már szorongatja a közösségi média.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

A Privátbankár.hu ismertette az Ipsos 27 országra kiterjedő felmérésének eredményeit. Az Ipsos által elvégzett közel 19 000 válaszadói interjú tanulságai alapján még mindig a televízió az elsőszámú hírforrás világszinten. A 27 országos nemzetközi kutatás következtetései szerint a második helyen a közösségi média található, míg a print és a rádió együttes elérése csak közelíti a harmadik legfontosabb forrást, az online hírportálokat. A napi rendszerességű híroldal látogatásban Magyarország világelső, a fizetős hírek fogyasztása tekintetében ugyanakkor a legutolsók között szerepelünk a listán.

A megkérdezettek 74 százaléka hetente legalább háromszor használja a televíziót, míg 72 százalék ugyanilyen gyakorisággal a közösségi média mellett dönt. 62 százalék számolt be arról, hogy legalább hetente háromszor keres fel online híroldalakat, 61 százalék pedig mobil alkalmazással olvas híroldalakat.

A globális kutatócég egyedi tanulmánya azzal a meglepő eredménnyel indít, hogy míg a világ 5 felnőtt állampolgára közül 4 megbizonyosodik abban, hogy az általa fogyasztott hírek megbízható forrásból származnak, a közvélekedés szerint az átlag lakosság mindössze 30 százaléka képes csak megkülönböztetni a valódi híreket az álhírektől.

Kovács Balázs, az Ipsos médiakutatási vezetője a Privátbankárnak azt mondta: A magyar felnőtt lakosság meggyőződése, hogy átlát a hamis híreken, nem vezetheti meg a fake news jelensége – míg polgártársaiból nem igazán nézi ki ennek képességét.

Nem szeretjük a reklámot, de fizetni sem szeretünk

Gyakorlatban a magyarok 72 százaléka ellenőrzi a forrás hitelességét rendszeresen vagy legalább alkalomszerűen, amely jelentősen elmarad a világátlagtól (82 százalék). Míg a világ lakosságának fele számára alapvető rutin az igazságteszt, hazánkban ez csupán a lakosság harmadára igaz (49 és 36 százalék). A Privátbankár cikke szerint egytizednyi tömeg egyáltalán nem bizonyosodik meg a hírek igazságtartalmáról, ezzel Magyarország lakossága – a törökökkel egyetemben – a legnagyobb felületet adja a fake news terjedésének. Kovács Balázs elmondta: Magyarországon 65 százalék úgy véli, hogy ha keresi, talál hiteles forrást, és 12 százalék gondolja azt, hogy nincs objektív tájékoztatás az országban.

Magyarországon a hírforrás alkalmazását tekintve a televízió vezet (72 százalék), ez megfelel a globális trendben. Ugyanakkor jóval a világátlag felett van a rádió (48 százalék) és online hírportálok (76 százalék) használata.

A Privátbankár cikkében arra is kitérnek, hogy bár világelsők vagyunk napi szintű online hírfogyasztásban, a fizetős tartalmak olvasása tekintetében a legutolsók között lehet említeni a magyar lakosságot. Elvárjuk, hogy ingyenes legyen a tartalom, ugyanakkor az online hirdetéseket sem igazán toleráljuk. Míg a globális lakosság 27 százaléka hajlandó fizetni a hírekért, Magyarországon ez az arány 23 százalék.

Kép: Pixabay
Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!