A The Walt Disney Company a világ egyik legnagyobb média- és szórakoztatóipari vállalata a múlt héten, november 12-én elindította Disney+ (Disney Plus) néven saját streaming szolgáltatását az Egyesült Államokban, Kanadában, illetve már tesztüzemben korábban Hollandiában. Nem sokkal később, november 19-én pedig Ausztráliában, Új-Zélandon és Puerto-Ricóban is elérhetővé vált a szolgáltatás. (Magyar változatot is terveznek, ez 2020-ban vagy 2021-ben indul.) A cég rögtön az indulás másnapján közzétette, hogy az első nap, már 10 millió feliratkozóval rendelkezik.
Ez önmagában már egy lenyűgöző számadat, mivel például az HBO-nak 3 év alatt sikerült sikerült fele ennyi, 5 millió előfizetőt sikerült szereznie a saját szolgáltatására. A Disney Plus impozáns első napi eredményeihez azonban nem árt gyorsan hozzátennünk, hogy előzőleg a Disney Plus megállapodott a Verizon nevű mobilcéggel, hogy a szolgáltató ügyfelei egy évig korlátlan hozzáférést kapnak a streamingszolgáltatáshoz, arról pedig nincs információ, hogy a 10 millió feliratkozóból mennyien kapták az ügyes marketinghúzás keretében, külön díj megfizetése nélkül a hozzáférést.
A siker mindenesetre nem véletlen, hiszen a Disney olyan tartalmakkal szolgál ezen a platformján a számottevő, saját gyártású filmjein és sorozatain túl mint a Marvel és Pixar stúdió által gyártott filmek. Nyilván sokat jelent az is, hogy a Disney+ olcsóbb csomagra már 6 dollár 99 centért lehet előfizetni, ami fele annyi, mint a Netflix legnépszerűbb csomagjának ára.
A Disney+ első hete viszont nem volt zökkenő mentes. Az első napon több mint 8 ezer felhasználó jelezte, hogy az oldalon nem tud tartalmat nézni. Miután ezt a hibát elhárították, kiderült, hogy több ezer Disney+ felhasználói fiókot törtek fel, és miután módosították a belépési adatokat, elkezdték az interneten árusítani őket 3 és 11 dollár közötti áron.
A pórul járt előfizetők közösségi média felületeken arról panaszkodtak, hogy Disney ügyfélszolgálata nem tud nekik segíteni.
A Disney+ szolgáltatást a 2020-as pénzügyi évben vezetik be Nyugat-Európában, míg Kelet-Európába 2021-ben ér oda. Latin-Amerikában a 2021-ez pénzügyi év elején, a Csendes-óceáni térségben 2020-tól folyamatosan vezetik be.
