A Newsreel, hogyan tanítsuk a jövő újságíróit? konferencia logója

Hova tart az újságírás jövője?

A digitális újságírás legújabb irányzatait sajátíthatják el a gyakorló és még most tanuló újságírók a „Newsreel, hogyan tanítsuk a jövő újságíróit?” projekt néven futó tananyagból. Elmentünk a témával kapcsolatos konferenciára Pécsre, és az újságírói készségek megváltozásáról, illetve az újságírás jelenéről és jövőjéről is sokat hallottunk.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin

Az Erasmus plusz pályázati anyagot nemzetközi csapat fejlesztette, amit itthon Polyák Gábor egyetemi docens, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője koordinált, a fejlesztő csapat pedig Portugáliából, Romániából és Németországból érkezett.

Polyák Gábor egyetemi docens, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a Newsreel, hogyan tanítsuk a jövő újságíróit? című konferencián Pécsen, 2019. november 6-án.
Polyák Gábor egyetemi docens a Newsreel, hogyan tanítsuk a jövő újságíróit? című konferencián Pécsen, 2019. november 6-án. Fotó: Marxer Fanni

„Az alap témaötletek nagy része tőlem származik, és a projekt elején könnyen el is döntöttük, ki melyik területtel foglalkozik. Mivel itthon a médiaetika eléggé komoly gondokkal küzd, egyértelmű volt, hogy én foglalkozom ezzel a területtel. A partnereket korábbi projektből, például a European Journalism Observatoryból ismertük. Ötletvázlatból indult az együttműködés és mindenkit gyorsan meggyőztünk, hogy vegyen részt benne és három hét alatt összeállt a pályázati anyag, amit megnyertünk” – mondta az egyetemi docens.

A Newsreel, hogyan tanítsuk a jövő újságíróit? közönsége a pécsi konferencián.
A Newsreel, hogyan tanítsuk a jövő újságíróit? közönsége a pécsi konferencián. Fotó: Marxer Fanni

Adatújságírástól a határokon átnyúló újságírásig

A kutatás és a tananyag is több területet fed le. Az adatújságírás és adatvizualizáció, a román Emilia Sercan vezetésével készült. Emilia elárulta, hogy a bukaresti egyetemen már be is építették az idei újságírói tananyagba. A tanulóknak az adat és adat vizualitás újságíráskurzus végén egy blogot kell prezentálniuk.

Az Ana Pinto vezette lisszaboni team az új üzleti stratégiákon dolgozott, ami elsősorban a modern újságírás finanszírozási kérdéseit járta körül. Hogyan tud egy újságíró fenntartható maradni? Milyen finanszírozási formák léteznek?

Egy mai újságíró a klasszikus képességeken túl informatikai (IT) készségekkel, vizuális képességekkel is kénytelen rendelkezni, de az is jól jön, ha van némi marketinges szemlélete az újságírónak.

A kollaboratív, vagyis együttműködő, határokon átívelő újságírás terület került Nadia Leishez, a dortmundi egyetem nemzetközi újságírás tanárához. Ez esetben nem csak újságírók határokon átívelő együttműködéséről van szó, hanem újságírókat segítő dizájnerek, grafikusok és más szakemberek közös munkájáról.

A politikai, kriminológiai, üzleti témák lehetnek kiemelten fontosak ez esetben.  A kollaboratív módon megírt cikkeknek nagyobb lehet a közönsége, több emberhez juthatnak el, globálisabb is lehet a téma hatása.

Ehhez azonban fontos a csapatmunka, a közös ötletelés, a megbízhatóság, az érzékenység, a networking készségek, és nem utolsósorban a szoros határidők betartása.

Figyelmen kívül hagyott etikai kérdések

A médiaetikai kérdésekről Polyák Gábor beszélt. Magyarországon nagyon aktuális probléma ez, hiszen a média egy jelentős részében úgy tevékenykednek az újságírók, hogy nem veszik figyelembe az etikai szabályokat. Az is sok problémát vet fel, hogy egy újságíró ma már IT-szakember, vizualitáshoz is ért, és üzleti készségekkel is rendelkeznie kell.

Tehát ki is a valódi újságíró ma? Hiszen ma már mindenki az, aki posztol a közösségi médiában, vagy nem? Mit tegyünk az anonim forrásokkal? Megbízhatóak? Hogyan lehet ellenőrizni őket? A privátszféra kérdése is egy komoly probléma.

Az álhírek és a félinformációk jelentik az egyik legnagyobb problémát manapság. Ez is folyamatosan változik, hiszen egyre nehezebb felismerni az álhíreket. Az etika sem tartozik ma Magyarországon az alap újságírói elvek közé, ami szintén nagy probléma. Szükség lenne az etika tanítás megerősítésére is.

A másolás és beillesztés” jellegű újságírás is gyakran bevett forma ma az újságírásban idehaza, sokszor a források korrekt féltüntetése sem mindenhol egyértelmű.

Az Átlátszó és a Direkt36 újságírói lektorálták a szabad felhasználású e-learning anyagokat

Az elkészült angol nyelvű e-learning anyagok szabad felhasználásúak lesznek, és várhatóan tavasztól minden érdeklődő számára elérhetők lesznek. Az anyagokat az Átlátszó és a Direkt36 újságírói szakértői szemmel olvasták át. Ezt egészíti ki egy módszertani példatár is, ami az e-learning tantermi használatát segíti majd.

A klímaválság a hallgatói projektek témája lesz. Négy országból csapatok dolgoznak majd egy-egy általuk választott klímaválsággal összefüggő témán, a végső cikkből, elkészült anyagból Lisszabonban lesz egy prezentáció.

„A projekt egyik célja, hogy a nemzetközi témák is nagyobb figyelmet kapjanak. Szép kihívás is, mert fontos behozni az üzleti szemléletet is. Az gondolom, hogy a komolyan vett újságírás hosszú távon megtérül. Jó lenne, ha többen próbálkoznának média start-uppal is. A fő gond, hogy a közélettől mindenki fél, mint a tűztől.  De ez nem maradhat így, mert komolyan kell venni a szakmát”– tette hozzá Polyák Gábor.

Borítókép: A Newsreel, hogyan tanítsuk a jövő újságíróit? konferencia logója

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

A DIGI budapesti, Váci úti bejárata

Beadta a DIGI az NMHH elleni keresetét

Tegnap óta a bíróságon van a holland DIGI Communications N.V. a távközlési óriást az 5G pályázatból kizáró NMHH-döntés jogszerűtlenségének megállapítására irányuló keresete. A cég az 5G-frekvenciaaukció felfüggesztését kérte a jogvitát lezáró jogerős bírósági ítélet megszületéséig.

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!