tenis, sport

Kelen Károly: Milyen érzés sportriporternek lenni?

A Népszabadság volt újságírója teniszt nézett a múlt héten.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin

„Szóval akkor is játszom a játékot, ha csupán nézem.”
Esterházy Péter

 

Ha van újságíró Magyarországon, aki igazán felkészült, a sportújságíró az. Talán ezért is van, hogy annyi sportújságíróból lett később főszerkesztő. Mert rendszerezett tudásra alapozzák a munkájukat.

Amikor a Népszabadság Diploma című felsőoktatási mellékletét szerkesztettem, a cikkeket általában főiskolások-egyetemisták írták. Az ország minden részéből voltak többé-kevésbé állandó tudósítóim. Valahogy terjedt a híre, jöttek a jelentkezők. Egyszer az egyikük öt perc után bevallotta, hogy ő igazából sportújságíró szeretne lenni. – Semmi baj – mondtam –, ki tartja és milyen idővel a százméteres gyorsúszás világcsúcsát, hogy állt föl a magyar futballválogatott 1966-ban a Brazília elleni 3–1-re megnyert meccsen? Honnan tudjuk a 400 méteres gátfutásban féltávnál, hogy ki áll az élen, miközben a pályaelőny még nem tűnhetett el teljesen? Ítélheti-e a bíró lesen állónak a támadó csapat csatárát, ha az ellenfél középhátvédje a saját kapujának gólvonalán áll az átadás pillanatában?

– Na jó, mégis inkább a Diplomába írnék…

A sportújságírók büszkék a tájékozottságukra, és meg is van az alapjuk rá. Amikor egy izmiri képeslapot mutattam, amit apám kapott 1956 elején többek között Tichy, Bozsik, Hidegkuti és Puskás aláírásával, a mindent tudó Hegyi Iván csak annyit mondott: – Ezzel jössz? Azt a meccset 3–1-re elvesztettük. És megmondta a török góllövők nevét: Küçükandonyadis (2), Oktay. A magyar gólt Puskás szerezte.

És mégis, a világból ki lehet kergetni mostanában azzal, ahogyan a meccseket közvetítik. Érdekes: kerékpárt, sznukert, dartsot (!), téli sportokat hanggal nézem, még kosárlabda, atlétika és az úszás is csak a köztévén elviselhetetlen. De futballról mintha csak tudálékosoknak szabadna beszélniük, és újabban a teniszközvetítés is kezd idegesíteni.

S eszembe jutott Vitray Tamás. Ó, hányszor hallottam, hogy nem értett a focihoz, meg a többi sporthoz. Ez még igaz is lehet, bár azon mindig csodálkozom, ahogy a magyar „szakértő” leszólja a dollármilliókkal honorált edzők hozzáértését. De abban biztos vagyok, hogy értett hozzá, mikor kell csendben figyelni, és mikor kell megszólalni. Hogyan kell a fontos pillanatokra rámutatni, egy-egy szóval, felkiáltással úgy irányítani a figyelmet, hogy a néző vele együtt élje át az élményt, amiért érdemes sportot nézni.

A világ, a sport, a néző nagyon megváltozott azóta, rossz úton jár, aki a 87 éves Vitrayt akarná visszahozni, de csak jön majd valaki, akinél nem akarom levenni a hangot, miután már tisztában vagyok az összeállítással.

Egy magyar McEnroe, aki megengedhette magának, hogy ne csak közhelyeket mondjon, amikor a melbourne-i versenyen a teniszről beszélt. Mert a sport közhelygyűjtemény. Központi kérdése: „Milyen érzés meccset, versenyt, világbajnokságot nyerni, olimpiai bajnoknak lenni?”

És az edző is, versenyző is óvatosan adagolja az általánosságokat: nehéz az ellenfél, de mi mindent megtettünk, megpróbálunk a végsőkig kitartani…

Rafael Nadal is csak azt mondhatta a saját elődöntője megnyerése után McEnroe-nak, hogy a másik meccsen a meglepetésre idáig jutott Lucas Pouille-nak akkor van esélye Djokovics ellen, ha a „legjobbját nyújtja”. McEnroe tudta, hogy a francia teniszező százból százszor vesztene egy Grand Slam-elődöntőben, úgyhogy mosolyogva hallgatta a hablatyolást, és a végén odaszúrta riportalanyának:

– Politikusnak állsz majd valamikor, ugye?!

Nem vagyok nagyigényű: egy ilyen mondattal boldoggá lehet tenni, kedves sportos kollégák!

(Kelen Károly Ki a sötétségből! című, a Media1-en megjelenő sorozatát hamarosan folytatjuk. Sorozatának megelőző részeit ide kattintva olvashatják.)

Kép: Victor Oliveira, freeimages

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

Dévényi István a Kötöttfogás műsorvezetőjeként

Kiszáll a Kötöttfogás szerkesztő-műsorvezetője

Dévényi István az európai uniós választási eredmények kapcsán jelentette be, hogy kiszáll. Hogy a műsor tovább megy-e, illetve ki veszi át Dévényi feladatait, arról a Konok Péter-Csintalan Sándor-Pörzse Sándor hármasnak kell döntenie.