Mivel a Facebook és az Instagram felhasználóinak adataival nem taníthatják Llama nevű új modelljüket, most inkább elkerülik Európát.
Az Európai Parlament által kedden elfogadott új szabályokkal növelni kívánják a polgárok választási kampányokba vetett bizalmát, és segíteni szeretnék a dezinformáció és a külföldi beavatkozás elleni küzdelmet.
A kínai TikTok üzemeltetője tiltakozik a döntés ellen, mert állításuk szerint már évek óta megszüntették a kifogásolt problémákat.
Az Európai Bizottság kijelölte az első csoportját azoknak a globális techcégeknek, amelyeknek a méretüknél és piaci erejüknél fogva teljesíteniük kell az új uniós piacszabályozás előírásait. A szabályok betartásának ellenőrzésében idehaza a Gazdasági Versenyhivatalnak továbbra is fontos szerepe lesz.
Magyarországot is felszólították, hogy csak független és külön bírói végzés birtokában kerülhessen sor kémszoftverek telepítésére.
Az elmúlt évtizedben már több mint nyolcmilliárd eurónyi büntetést kapott a cég versenyellenes tevékenységekért az Európai Bizottságtól, de úgy tűnik, ezzel még közel sincs vége.
Az Európai Unió szombaton megállapodott a digitális szolgáltatásokról szóló törvényről, amely arra kényszerítené a Facebookot működtető Metát, továbbá a Google-t és más internetes piaci szereplőket, hogy küzdjenek a valótlan információk ellen, és korlátozzanak bizonyos online hirdetéseket.
Csak akkor támogatná a médiával kapcsolatos uniós jogszabályt az NMHH, ha a részletszabályok megalkotását a tagállamokra bízzák. A Koltay András vezette médiahatóság szerint a piacra lépési mechanizmusok, a közszolgálati média működése és az állami hirdetések esetében kérdéses és vitatható a tervezett szabályozás jogalapja, kerete és terjedelme.
