
A médiahatóság adatain is látszik, hogy a magyarok körében is kezdi a streaming lenyomni a tévézést
Az NMHH felmérése szerint is megindult a televízió-előfizetések lemorzsolódása és egyre erősödik a streaming Magyarországon is.
Az NMHH felmérése szerint is megindult a televízió-előfizetések lemorzsolódása és egyre erősödik a streaming Magyarországon is.
A Vodafone és a Digi után a Magyar Telekom is felvette kínálatába a kizárólag magyar gyártású filmeket és sorozatokat sugárzó, nemrég indult új tévécsatornát, a Magyar Mozi TV-t.
Pénzügyi elemzők szerint 2025-től kezdve a bevételek tekintetében a streaming szolgáltatók lekörözik majd a lineáris tévéket.
Üres első oldallal jelent meg szerdán, a sajtószabadság világnapján az Osztrák Újságszövetségbe tömörült napilapok döntő hányada, például a Die Presse, a Der Standard, a Kurier, a Krone, a Heute, a Kleine Zeitung, hogy közösen tiltakozzanak az új ORF-törvény ellen. A tiltakozók nem szeretnék, hogy a magyarhoz hasonló médiarendszer alakuljon ki.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásból az is kiderül, hogy átlagosan napi 300 percet tévézik és több mint 200 percet internetezik egy magyar, és hogy a felhasználók közel harminc százaléka csökkenteni készül a médiára fordított költéseit.
Az EY szerint sokan érzik úgy, hogy túl sokat költenek digitális előfizetésekre, és közben szintén sokan elégedetlenek a szolgáltatók kínálatával is. Az infláció is nagyobb tudatosságra ösztönözheti az embereket.
Az Egyesült Államokban csak tavaly ötmillió háztartás döntött úgy, hogy lemondják a tévé-előfizetésüket és inkább a gyakorlatilag végtelen mennyiségű tartalmat kínáló streaming-szolgáltatókat választják. Magyarországon viszont még nem figyelhető meg ez a cord cutting néven is emlegetett jelenség, legalábbis a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint.