Strasbourgban vitázott az Európai Parlament az EMFA kapcsán az olyan célokról, mint például a közmédia függetlenségének megerősítése. A Fidesz ellenkezik.
Összefoglaló a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának e heti döntéseiről.
A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté a hétvégén a Facebookon arról írt, hogy ideje lenne törvényben megtiltani a külföldről érkező médiatámogatások elfogadását. Csakhogy ez nemcsak az uniós alapelvet, a tőke szabad áramlását sértené, hanem súlyosan beavatkozna a média működésébe, és ellentétes lenne az EU médiaszabadságról szóló jogszabályával is. Kocsis kijelentése azért is árulkodó, mert lényegében elismeri: jelenleg nincs jogi akadálya a külföldi finanszírozásnak – miközben az Orbán-kormány hónapok óta támad médiumokat éppen emiatt.
Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendeletének magyarországi átültetését követően kibővült a jogorvoslati lehetőségek köre az online platformok egyes, felhasználókat negatívan érintő intézkedéseivel (például cenzúrák) szemben. Megkezdte működését hazánkban az Online Platform Vitarendező Tanács. Az NMHH elnöke bejelentette az új grémium tagjait.
Az Egyesült Királyság médiaszabályozó hatósága, az Ofcom azért döntött a példátlan pénzbüntetés mellett, mert a TikTok nem volt együttműködő velük a gyermekvédelmi beállítások kérdésében.
A firenzei European University Institute Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központja idén is elkészítette éves országjelentését hazánkról. A magyarországi helyzet 2023-ban sem javult, sőt, újabb kockázatok is megjelentek.
A European Media Freedom Act (rövidített nevén az EMFA) az Európai Bizottság szerint új korszakot nyit az Európai Unió médiaszabályozásában.
Az Európai Parlament által szerdán elfogadott EMFA (European Media Freedom Act), azaz az európai médiaszabadságról szóló rendelet a magyar médiaszektorra gyakorolt lehetséges hatásait elemezte Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek politikusa, aki 8 pontban szedte össze, amit az új rendeletről tudni kell. Jávor szerint az új médiaszabályozás igencsak elkésett és tartalma kevés a mostani magyar médiahelyzetre, de azért némi fejfájást így is okozhat a magyar kormánynak.
A szerdán az Európai Parlamentben elfogadott új európai médiaszabályozás (European Media Freedom Act) többek között általános tilalmat vezet be az újságírók jogellenes megfigyelésére, így a kémprogramok használatára csak nagyon pontosan behatárolt esetben lesz lehetőség, átláthatóbbá teszik a médiatulajdonlásokat a médiaszektorban, szabályozzák az online platformok tartalommoderálását. Az EMFA ezenkívül szabályozza a közmédiumok működését is, és az állami reklámpénzek elosztásának kérdését is igazságosabbá teszik. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője örömmel fogadta a voksolás végeredményét, szerinte az új uniós jogszabály komoly érvágás lehet a propaganda szempontjából Magyarországon. A Fidesz képviselői közel sem ennyire voltak elégedettek: nemmel voksoltak az új szabályozásra.
A firenzei European University Institute Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központja idén is elkészítette éves jelentését. Az Európai Unió 27 tagállamában, valamint Albániában, Montenegróban, az Észak-macedón Köztársaságban, Szerbiában és Törökországban helyi kutatók bevonásával térképezték fel a médiaviszonyokat és a médiapluralizmust fenyegető kockázatokat. A többféle mutató alapján összeállított listán az uniós tagállamok között Magyarország abszolút sereghajtónak számít, az összes vizsgált ország közül pedig csupán Törökországban aggasztóbb a helyzet a média függetlenségét és sokszínűségét illetően. A jelentés készítői sürgős reformokat szorgalmaznak Magyarországon, ennek érdekében ajánlásokat is megfogalmaztak a magyar kormány számára.
