„Várjuk önöket, ha szervezetük kevésbé lesz woke” – ezzel a megalázó szöveggel dobta vissza a tudósítani szándékozó külföldi újságírók regisztrációját a CPAC Hungary nevű tanácskozást szervező Alapjogokért Központ. Ez az a jobboldali rendezvény, ahonnan tavaly biztonsági őrök egy interjúja kellős közepén kísérték ki a The Guardian újságíróját a Bálnából.
A Karmelitából kaptak utasítást egyes lapok, hogy töröljék a Great Wall Motors kínai autógyártó pécsi beruházásának bejelentéséről szóló hírt március elején – írja a VSquare hírlevele.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök a terroristákkal azonosította az Al-Dzsazíra hírcsatornát. Washington aggodalmának adott hangot.
Nagyon megszigorította a kommentálás szabályait a Telex a napokban és megtiltotta olvasóközönségének az internetes linkek használatát a hozzászólásokban. Eddig az olvasók tudományos folyóiratok vagy elismert hírlapok cikkeire való hivatkozásokkal nyilvánosan cáfolhatták meg a lap egyes állításait, mostantól viszont erre már nincs lehetőség. A portál szerint aki hibát talál a cikkeiben, inkább ne a nyilvános felületen hívja fel rá a figyelmet, hanem küldjön e-mailt a lapnak.
A volt igazságügyi miniszter, aki a kegyelmi botrányban való szerepe után után távozott a közéletből, úgy tűnik, inkább nem szeretné látni az emberek véleményét arról a mai friss posztjáról, amelyben Magyar Pétert bántalmazással vádolta meg pont akkor, amikor Magyar közzétett egy hangfelvételt, amelyen a volt miniszter Rogán Antalról és Gulyás Gergelyről súlyos dolgokat állított.
A magyar Forbes álláspontja szerint a Hell Energy tulajdonosi adatai nyilvánosak, a Barabás család mégis pert indított személyiségi jogok megsértése miatt ellenük, miután a lap nevesítette őket a milliárdoslistájában. A több mint négy éve indult pert első fokon az üzleti magazin kiadója nyerte.
A SLAPP névre hallgató jelenséggel, amikor adatvédelmi szabályok alapján próbálják a sajtót cenzúrázni, a megkérdezett szerkesztőségek közel harmada szembesült már.
Szakács Árpád, a kormánypárti Mediaworks egyik volt kulcsfigurája nemrég egy interjúban arról beszélt, hogy szerinte jól megfigyelhető, hogy Rogán Antalék befolyásolják több lap, köztük az Index működését. Azóta a Media1-nek több egykori, de már a mostani, tehát az „új” Indextől távozó volt munkatárs is hasonló vádakat fogalmazott meg, és azt állították, hogy Rogán Antaléktól rendszeresen futnak be megkeresések a lap mostani főszerkesztőjéhez, Fekete-Szalóky Zoltánhoz. A Media1 az Indamedia sajtóosztályát és Fekete-Szalóky Zoltánt, az Index főszerkesztőjét kérdezte a vádakról. Cikkünkből kiderül, mit válaszoltak.
Az újságírók ellen visszaélésszerűen alkalmazott kémszoftverek problémáját és a magyarországi szuverenitásvédelmi törvényt is kiemelte az Európa Tanács jelentésében, mely szerint az európai országok közül csupán négy, Dánia, Németország, Írország és Svédország biztosít jó munkakörülményeket az újságírók számára.
E cikk írója egy, országos médiaérdeklődést kiváltó gazdasági bűncselekmény miatt interjút készített volna az Átlátszó oknyomozó portál számára egy előzetesben lévő volt szakszervezeti vezetővel, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) volt elnökségi tagjával, Sz. Istvánnal, de ez is meghiúsult: a BVOP válasza szerint a rendelkezési jog gyakorlója ezt megakadályozta, de azt nem árulták el, hogy pontosan ki hozta meg a döntést. Cikkünkből az is kiderül: tavaly több mint háromszor annyi börtöninterjút tiltottak meg, mint 2022-ben, idén pedig már az év első két hónapjában több engedélykérelmet tagadtak meg, mint tavalyelőtt. Bizonyos interjúkat nem a BVOP tiltott meg – ám az nem derül ki sem az általuk küldött statisztikából, sem a konkrét interjúra vonatkozó kérdésünkből, hogy ha bizonyos ügyekben nem ők döntöttek erről, akkor pontosan ki. Jelen hírünk élesítése után a BVOP egyébként újfent csak annyit közölt, hogy a rendelkezési jogok gyakorlója tette ezt.
