Közleményben reagált a Szabad Európát működtető Radio Free Europe/Radio Liberty (RFE/RL) szervezet a magyar Parlament elé került ellehetetlenítési törvényként emlegetett tervezetre.
A 24.hu-t, a Nők Lapját, a Story magazint és több más sajtóterméket is kiadó Central Médiacsoport közleményben fejezte ki aggodalmát a közelmúlt közéleti folyamatai miatt, mivel azok szerintük veszélyeztetik a sajtószabadságot és a független szerkesztőségek működését. A médiavállalat nyilatkozatában kiáll a szabad, sokszínű tájékoztatás mellett, és elutasít minden olyan lépést, amely alááshatja a média függetlenségét.
Mészáros Sándor, a Kalligram vezetője elmondta, aggasztotta az MCC megjelenése a Librinél.
Több magyar érintettet is megszólaltatott a The Guardian című brit lap a Szuverenitásvédelmi Hivatallal és a magyar médiumok vegzálásával kapcsolatban. Lánczi Tamást, a jelenleg épp az Átlátszót vegzáló hivatal vezetőjét is megpróbálták szóra bírni.
Az amerikai kormányzat azután szólalt meg újra a Szuverenitásvédelmi Hivatal ügyében, hogy a Lánczi Tamás vezette hivatal vizsgálatot indított az Átlátszó oknyomozó portál és a Transparency International Magyarország ellen.
Az újságírók ellen visszaélésszerűen alkalmazott kémszoftverek problémáját és a magyarországi szuverenitásvédelmi törvényt is kiemelte az Európa Tanács jelentésében, mely szerint az európai országok közül csupán négy, Dánia, Németország, Írország és Svédország biztosít jó munkakörülményeket az újságírók számára.
A most elfogadott szuverenitásvédelmi törvény a magyarországi lapkiadókat tömörítő MLE álláspontja szerint szembe megy az Alaptörvény szellemével mind a jogállamiság, mind a sajtószabadság tekintetében.
Lényegében kétszereplőssé vált a mobilszolgáltatók piaca, és abból az egyik szereplő az állam.
A 10-15 évesek egy átlagos hétköznapon közel 2 órát, hétvégenként pedig majdnem 3 órát töltenek a világhálón, derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) közös kutatásából. Az NMHH szerint a tévézés és az internetezés kontrollált körülmények között (tartalomválasztás, időtartam-korlátozás) előnyére is válhat a gyerekeknek, főleg az iskolásoknak.
Teresa Ribeiro, az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) médiaszabadság-képviselője, aki a múlt héten delegációjával két napon át Magyarországon tárgyalt különböző kormánytisztviselőkkel és a médiahatóság elnökével, valamint újságírókkal és a civil szféra képviselőivel is találkozott, arról beszélt, szerinte több tényező együttesen is akadályozza, hogy lendületes és sokszínű legyen a magyar médiapiac és ezáltal betölhesse ellenőrző szerepét. Az EBESZ delegációja kifogásolta az újságírók lehallgatását, a közadatok kiadásának problémás működését, az állami reklámpénzek igazságtalan elosztását, a műsorterjesztésre szolgáló frekvenciák körüli visszásságokat, a közmédia nem megfelelő működését és több más probléma ügyében is szót emelt.
