„Szegény Boróka. Hülye, de legalább van nekünk. Legalább. Néha gondolkodom, hogy kell-e figyelnünk rá. Nem. Agyonverni sem érdemes, de megérdemelné”
– ezt a szöveget tette ki a Facebookra nyilvánosan Szőke László, a magyar kormány által Erdélybe juttatott 1,45 milliárd, majd újabb 1,9 milliárd forintos sajtótámogatás médiaportfóliójának fejlesztési igazgatója hétfőn, „stílusosan” épp a Szabad Sajtó Napján – írja a Mérce az erdélyi Transindex.ro alapján.

Az ügy előzménye, hogy az újságírónő kritizálta a Fidesz-kormány „vakcina-nacionalizmusát.″
Szőke törölt, de Parászka nem hagyta annyiban
Szőke később elérhetetlenné tette a Parászka Boróka elleni esetleges erőszakot legitimizáló posztját, de azt az újságíró így sem hagyta szó nélkül.
A posztra reagálva az újságíró megemlítette néhány kolléganőjét, akik különböző fenyegetéseket kaptak, illetve atrocitásoknak voltak kitéve az elmúlt időszakban.
A listáján szerepel az elmúlt hetekben célkeresztben lévő
- Csata Orsolya csíkszeredai televíziós újságíró, aki a leégett csíksomlyói roma gettó károsultjainak életét követi;
- Víg Emese, aki a kolozsvári Transindex felelős szerkesztője, számos politikai véleménycikk szerzője, és a nőjogi kérdések egyik avatott elemzője;
- Hunyadi Zsuzsa vágó, aki többek között a Deutsche Wellének készített filmeken dolgozik;
- Juhász-Boylan Kincső, aki a Csíki Sör szexista, nőket sértő és lealacsonyító marketing filmjéről írt kritikus cikket a kolozsvári Transindexen.
Vegyes módszerek
Az újságírónő szerint a hasonló támadássorozatokban felbukkan a fizikai erőszakkal való fenyegetés, az érzékeny adatokkal való visszaélés, vagy azzal fenyegetés, a verbális erőszak, a családtagok, ismerősök zaklatása, bevonása a konfliktusba, a nyilvános megalázás és az online lincselés.
Parászka Boróka felhívta arra is a figyelmet, hogy
„számos zaklatási ügy nem kerül nyilvánosságra, mert a háttérben zajlik, mert az áldozat a saját védelme érdekében úgy dönt, nem hozza nyilvánosságra. Újságírónak lenni ma nehéz feladat. Újságírónőnek lenni kétszeresen nehéz: mert a kolléganőknek viselniük kell mindazt, amit az újságírók, és amit a nők elszenvednek, amiért kiszolgáltatottá válnak”.
Szőke László később egyébként közzétett egy bejegyzést, melyben érdemi bocsánatkérés nélkül ugyan, de beismerte, hogy túllőtt a célon, és megpróbálja bagatellizálni a történteket:
„Más nem, így Parászka Boróka sem érdemli, hogy ennyire ócskán, aljasul – kinek ahogy tetszik – megküldjem. Ráadásul, s ebben igazatok van, nem a förvedményében (sic!) állítottakkal szálltam vitába, hanem őt küldtem meg. Tehát helyesen: azt sem érdemli, hogy agyba-főbe szeressük. Még ha meg is érdemelné…”