wikileaks

The Guardian: Donald Trump kegyelmet ajánlott a WikiLeaks alapítójának, de súlyos feltétellel

Az amerikai elnök állítólag egyezkedni próbált Julian Assange-zsal, a WikiLeaks alapítójával, ha Assange hajlandó cserébe bizonyos információkat nyilvánosságra hozni Trump érdekében. Kezdődik Assange kiadatási eljárása.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin

A Magyar Hang a brit The Guardian beszámolójára hivatkozva azt írta, hogy a WikiLeaks alapítója, Julian Assange a westminsteri bíróság előtt tett vallomásában kijelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök kegyelmet ajánlott neki, ha bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a legutóbbi, 2016-os elnökválasztási kampányban nem orosz hackerek révén szivárogtatta ki a demokrata elnökaspiráns, Hillary Clinton volt külügyminiszter levelezését.

Assange jelenleg is az Amerikai Egyesült Államoknak történő kiadatása ellen küzd a brit törvényszéken, miután 2012 júniusától egészen tavaly tavaszig Ecuador londoni nagykövetségén élt, ahová azért ment, mert Ecuador és az Egyesült Államok közötti kiadatási egyezmény politikai menekültekre nem érvényes, csak köztörvényes bűnözőkre, így a WikiLeaks alapítójának eleinte nem kellett attól tartania, hogy kiadják az Egyesült Államoknak. Ám tavaly az ecuadori követségen végül mégis rendőrök vették őrizetbe.

A The Guardian információi szerint Dana Rohrabacher republikánus kongresszusi képviselő Assange az ecuadori nagykövetségen történő tartózkodása során, 2017 augusztusában, a diplomáciai kirendeltségen találkozott Assange-zsal, hogy közvetítse neki Trump elnök ajánlatát.

A WikiLeaks szivárogtatása keresztbe tett Clintonnak

Julian Assange a 2016-os amerikai elnökválasztás idején az akkori ecuadori államfőtől, Rafael Correától korábban kapott politikai menedékjog segítségével épp az ecuadori diplomáciai kirendeltségen élt. A WikiLeaks ekkoriban hozott nyilvánosságra kínos részleteket Hillary Clinton akkori elnökjelölt levelezéséről, többek között azt, hogy külügyminiszterként éveken át egy privát, nem védett e-mail fiókból intézte hivatalos levelezését.

A demokraták szerint az ügy nagyban befolyásolta, hogy Clinton később elvesztette a választást Trumppal szemben.

Trump azért szeretné bizonyítani, hogy nem orosz hackerek törték fel akkori ellenfele, Hillary Clinton levelezését, mivel az elnököt megválasztása óta rendszeresen érik olyan vádak, hogy az oroszok támogatásával került hatalomra.

Donald Trump amerikai elnök
Donald Trump. Fotó: History in HD, Unsplash (archív)

Assange tavalyi őrizetbe vételének előzményeként Lenín Moreno ecuadori elnök megvonta az Assange-nak nyújtott diplomáciai menedékjogot azzal az indokkal, hogy többször megsértette a nemzetközi egyezményeket.

Londoni bíróság már elítélte Assange-t

A svéd ügyészség Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, de a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és visszavonta Assange nemzetközi körözését. A londoni bíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a bíróság előtti megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Assange-t a tavaly tavaszi letartóztatásakor a házi őrizet megszegése miatti őrizetbe vételét követően 50 hét börtönre ítélték a brit hatóságok. Közben az Egyesült Államok azonnal bejelentkezett a kiadatásáért. A kiadatás ügyét eldönteni hivatott eljárás indult el nemrég a bizonyítékok bekérésével, majd hétfőn kezdődnek az előzetes meghallgatások, amelyeket követően a tárgyalás várhatóan május 18-án kezdődik el és egy hónapig tart.

Assange akár 175 évnyi börtönt is kaphat az Egyesült Államokban

Julian Assange-t 18 rendbeli bűncselekménnyel vádolják az Egyesült Államokban, így többek között szigorúan bizalmas diplomáciai iratok kiszivárogtatásával, illetve azzal, hogy együttműködött a nemváltoztatáson átesett amerikai katonai elemzővel, a szigorúan bizalmas iratok kiszivárogtatása miatt egészen Barack Obama elnökségének végéig börtönben ülő Chelsea Manninggel.

Ugyan korábban maga Assange is jelezte, ha elítélik, halálbüntetés is várhat rá, mostani információk szerint, amennyiben bűnösnek találják az Egyesült Államokban, úgy akár 175 évnyi börtönbüntetést is kaphat.

Félmillió kiszivárogtatott akta

Assange portálja, a WikiLeaks – hozzávetőleges becslések szerint – csaknem 500 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg. Ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek, melyek aztán többek között komoly árnyat vetettek az Egyesült Államok afganisztáni, iraki háborúira és diplomáciai kapcsolataira. A svéd hatóságok nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözték Assange-t két egykori munkatársának feljelentése alapján. Julian Assange mindig is tagadta e bűncselekmények elkövetését, és ebben az ügyben a svéd hatóságok 2017 májusában meg is szüntették ellene a nyomozást.

Assange Orbán Viktort is kínos helyzetbe hozta

A WikiLeaks-akták alapján derült fény Orbán Viktor elhíresült, a 2006-os választások előtt diplomaták előtt tett kijelentésére is, amelyben azzal igyekezett az Egyesült Államokban sokak által populistának tartott akkori kijelentéseinek hatásait tompítani, hogy jelezte: a diplomaták ne azt figyeljék, amit mond a kampányban, hanem azt, amit tesz.

E 2011-ben a WikiLeaks által kiszivárgott kijelentései miatt Orbán Viktor sok bírálatot kapott az ellenzéktől, mivel annak bizonyítékának tartják, hogy a miniszterelnök időnként nem mond igazat és ha az érdekei úgy hozzák, félrevezeti a társadalmat. A kormányfő a napvilágot látott táviratok tartalmát úgy magyarázta, hogy a tettei beszéljenek.

A YouTube egyébként máig őrzi, hogy Orbán Viktorkésőbb kamerák előtt is megismételte kijelentését.

„Most is azt mondom a külföldi diplomatáknak, hogy ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok.”

További hírek találhatók a Media1 hírportálon.

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!