A jogászok is előre figyelmeztetik az érintetteket, hogy a jövő hónaptól kezdve számos ponton megváltozik a reklámetikai kódex.
Már 16. alkalommal készítette el a hazai médiapiac legbefolyásosabb szereplőinek rangsorát a Marketing&Media. Érdekesség, hogy a listáról szőrén-szálán eltűnt Balásy Gyula kormányközeli vállalkozó, aki az elmúlt években mindig szerepelt rajta.
Baráth Péter lett a februárban távozó Szabó Zoltán utódja.
A Magyar Reklámszövetség egykori elnöke alelnökként visszatért a reklámszakmai szervezet vezetésébe, ahonnan 2021-ben került ki.
Gulyás Jánossal, az MRSZ elnökével részletesen is kielemeztük a médiatorta adatokat és mindazt, ami az elmúlt évben történt a magyar reklámiparral, valamint szó esett az iparág jövőjéről is.
Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) kodifikációs bizottsága az elmúlt két évben széleskörű szakmai egyeztetés keretében, mintegy 24 szervezet javaslatainak összehangolásával több mint 30 ülés alkalmával aktualizálta a Magyar Reklámetikai Kódexet – írja a szervezet a Media1-hez eljuttatott közleményében.
Elkészültek a Magyar Reklámszövetség 2022-es média- és kommunikációs piac költéseit felmérő számai. E szerint 2022-ben nominális értéken ugyan csekély mértékben növekedtek, reálértéken azonban 10,8 százalékkal csökkentek a média reklámbevételek és 5,4 százalékkal apadtak a hirdetői marketingkommunikációs költések. Folytatódott a globális szereplők előretörése a magyar reklámpiacon.
Már biztosan nem kell reklámadót fizetni 2023. január 1. után sem – derül ki a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) mai, pénteki közleményéből.
Az MRSZ szerint azok a plakátok a politikai reklámkampány részei, ami nem esik a szövetség Reklámetikai Kódexének hatálya alá.
Bár a ma, szerdán benyújtott javaslatot még a parlamentnek el kell fogadnia, de már szinte biztosra vehető, hogy a korábbi bejelentés ellenére mégsem tér vissza a reklám- és médiaipart sújtó különadó 2023-tól.
