
„Érdemi átalakítása szükséges” – a Magyar Ügyvédi Kamara is bírálja az átláthatósági törvényt
Szerintük a jogszabály a jelen formájában „önkényes jogalkalmazáshoz” vezet.
Szerintük a jogszabály a jelen formájában „önkényes jogalkalmazáshoz” vezet.
A Media1 podcast- és rádióműsorában Sarkadi Nagy Mártonnal, az Átlátszó újságírójával beszélgettünk arról, hogy a tényfeltáró műhely által kiperelt dokumentumok tanúbizonysága szerint a Lánczi Tamás nevével fémjelzett, néhány hónapja létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatal levélben felvette a kapcsolatot több más intézménnyel, köztük a Magyar Nemzeti Bankkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, valamint az ügyvédi és a könyvvizsgáló kamarától is együttműködést, adatokat kért. Láncziék többek között magánszemélyek bankszámláinak adataira is kíváncsi lennének a levelezés tanúbizonysága szerint.
Az Átlátszó által peres úton megszerzett dokumentumok szerint túlterjeszkedni látszanak a szervezet törvényi felhatalmazásán azok a kérések, amelyekkel a Szuverenitásvédelmi Hivatal fordult több állami intézményhez és köztestülethez. A hivatal több levélben folyamatos információgyűjtésre hívott fel több állami szervet. A központi banktól például szuverenitásvédelmi „szemszögű” kimutatásokat kértek a kereskedelmi bankok ügyfeleinek számlájára érkező utalásokról. Eközben a hivatal tovább folytatja az Átlátszó vegzálását is.
A bíróság nem jogerős ítélete szerint Lánczi Tamás hivatalának ki kell adnia minden, másokkal idén tavaszig kötött megállapodását. A pert az Átlátszó oknyomozó műhely indította, hogy kiderüljön, kikkel kötött besúgási megállapodást napjaink ÁVH-ja.
A nemrégiben leállt online cégbetekintő platform mostantól új helyen érhető el, de már e-szignó is kell hozzá.