
Elmarasztalta a bíróság a Szuverenitásvédelmi Hivatalt: bocsánatot kell kérniük az Átlátszótól
Lánczi Tamásék minden állítása hazugságnak bizonyult.

Lánczi Tamásék minden állítása hazugságnak bizonyult.

Orbán Viktor miniszterelnökkel készült interjút közölt az Ultrahang nevű YouTube-csatorna. A miniszterelnök a beszélgetés elején kijelentette, hogy nem nehéz vele interjút készíteni, de vannak ennek feltételei: külföldről finanszírozott médiumoknak, „zsoldosoknak” nem nyilatkozik. Az interjút készítő Király Tamás emlékeztette, hogy ő maga is részben az amerikai hátterű YouTube-től érkező bevételeiből él – Orbán erre azt felelte: az nem „zsold”, hanem teljesítményalapú bevétel – ez újabb fordulatnak tűnik a Fidesz politikájában. Az interjúban más, a média működését érintő kijelentések is elhangzottak.

Több mint hét hónapja tartó tömegtüntetések, álhírek, állami zaklatás – ilyen körülmények között vette át a Deutsche Welle rangos Szólásszabadság Díját (DW Freedom of Speech Award) a grúz újságíró, Tamar Kintsurashvili.

A párizsi központú Riporterek Határok Nélkül (Riporters without Borders / RSF) nemzetközi újságírói szervezet élesen bírálta pénteken a magyar kormányt, amiért az rágalomhadjáratot indított először a Válasz Online újságírója, Vörös Szabolcs, majd később az RSF ellen. Az RSF szerint az ügy nem egyedi eset, hanem a független sajtó elleni intézményes támadás része. A szervezet felszólította az Európai Unió illetékeseit, hogy használjanak ki minden jogi eszközt a magyarországi sajtószabadság védelmére.

A lap személyiségi jogi pert kezdeményez Lánczi Tamásék ellen.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy a nyári szünet előtt már nem szavaz a parlament az ‘átláthatósági’ törvényről. Több ellenzéki párt is reagált a hírre. A DK szerint közös győzelem, hogy a párt ma megfutamodott és elhalasztották a ‘szájzártörvény’ elfogadását. A Momentum is üdvözölte a lépést, de szerintük ezzel a hatalom nem mondott le legdurvább eszközök használatáról. A Tisza Párt is megszólalt: szerintük már csak 312 napot kell kibírni a Fidesz bukásáig, egyébként pedig szerintük a sajtónak fel kellett volna tűnnie, hogy a törvényjavaslattal csak a közbeszédet akarta uralni a Fidesz.

Mong Attila újságíró, a CPJ (Committee to Protect Journalists / Újságírókat Védő Bizottság) európai képviselője szerint a Fidesz által beterjesztett, nevében „közélet átláthatóságáról szóló” törvény valójában a kormányzati korrupciót feltáró szabad magyar média felszámolását célozza. Hatására külföldre vagy illegalitásba kényszerülhetnek médiumok, újságírók. A Media1 podcast- és rádióműsor interjúja.

Az Európai Bizottság azt is megüzente, hogy ha a jogszabályt jelenlegi formájában fogadják el, nem fognak habozni, hogy megtegyék a szükséges lépéseket.

Nem jelent meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal annak a pernek az első tárgyalásán, amelyet az Átlátszó tényfeltáró műhely szerkesztősége indított a Lánczi Tamás nevével fémjelzett intézmény ellen. Láncziék egyébként ma már véleménynek próbálják láttatni azokat a súlyos vádakat, amelyeket a lappal szemben megfogalmazott.

Az Europion országosan reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége kritikusan viszonyul a kormány új „átláthatósági törvényéhez”, közel háromnegyedük elutasító vagy aggályosnak tartja a javaslatot. Még a fideszesek 40 százaléka is kritikus. A Tisza-szavazóknál 87 százalék az elutasítás.