Strasbourgban vitázott az Európai Parlament az EMFA kapcsán az olyan célokról, mint például a közmédia függetlenségének megerősítése. A Fidesz ellenkezik.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi sajtószervezet az Európai Bizottsághoz fordult a május 13-án az Országgyűlésnek benyújtott magyar törvényjavaslat miatt, mivel az szerintük súlyosan sérti az Európai Médiaszabadságról szóló rendeletet (EMFA / European Media Freedom Act). Az RSF szerint a magyar jogszabály akár „halálra is éheztetheti” a független sajtó maradékát Magyarországon.
Európai újságírói szervezetek és sajtószabadságért küzdő csoportok nyílt levelet intéztek Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság újraválasztott elnökéhez, amelyben sürgetik a média szabadságának és az újságírók védelmének kiemelt politikai prioritássá tételét a következő ciklusban.
A Media1 még a hétvégén e-mailben feltett néhány kérdést Magyar Péternek, a Tisza Párt alelnökének, hogy megtudjuk, igazat tartalmaz-e az a rendőrségi dokumentum, mely szerint Magyar állítólag kétszer is megütött egy férfit az arcán az Ötkert nevű szórakozóhelyen péntek hajnalban, amiért az videofelvételeket készített arról, amint a jobboldali politikus fiatal lányok alá mászott a földön a szórakozóhely közönsége előtt. Arra is rákérdeztünk, mit gondol a politikus arról, hogy a rendőrség vizsgálja, ő dobta-e egy magánszemély telefonját a Dunába. Magyar a kérdéseink elküldése után néhány perccel „válaszolt”, de annak tartalma már inkább azt bizonyítja, hogy a NER-ből mindössze néhány hónapja távozó újdonsült EP-képviselő valójában nem barátja a sajtószabadságnak, vagy nincs tisztában az európai médiajoggal: levelében megpróbálta kihúzni belőlünk, hogyan jutottunk hozzá a rendőrségi jelentésben szereplő információkhoz.
A European Media Freedom Act (rövidített nevén az EMFA) az Európai Bizottság szerint új korszakot nyit az Európai Unió médiaszabályozásában.
Az Európai Parlament múlt héten elfogadott, az európai médiaszabadságról szóló rendelete (European Media Freedom Act) is tiltja, hogy az újságíróktól a hatóságok (bizonyos, nagyon súlyos esetektől eltekintve) megpróbálják kihúzni az informátoraikat.
Az európai uniós tagállamok nagyköveti tanácsa pénteken jóváhagyta az európai sajtószabadság-törvény szövegéről született kompromisszumos megállapodás tartalmát, amelyet 2023 végén a kormányokból álló EU Tanács és az Európai Parlament (EP) tárgyaló delegációi hoztak tető alá. Az ülésen egyedül a magyar kormány képviselője szavazott nemmel.
Egy elemzés végigment az új EU-s médiaszabályozás (az EMFA) pontjain és megnézte, hogyan érintheti ez a fideszes propaganda működését. Ez alapján aligha van mitől tartania a Fidesznek a kormányzati propaganda gördülékeny terjesztése szempontjából. Az elemzés szerint legfeljebb egy ponton okozhatna kellemetlenséget az EMFA néven emlegetett uniós törvény szövege, de még az sem igazán valós veszély.
„A médiaszabadság védelme: Az Európai Unió szerepe” címmel tartottak sajtószemináriumot kedden Strasbourgban, az Európai Parlamentben, ahol sok szó esett az újságírókat és médiumokat ért kibertámadásokról, kémprogramokról és az új médiaszabadságot védő uniós jogszabályról is. A Media1 helyszíni tudósításából kiderül az is, miről beszélt Vera Jourouva, az Európai Bizottság alelnöke vagy például Kardos Gábor, a 444 portált működtető Magyar Jeti Zrt. vezérigazgatója, vagy például, hogy milyen problémát emelte ki a meghívott lengyel újságíró.
Az Európai Parlament asztalán fekvő javaslat továbbra is megengedi a kémprogramok használatát bizonyos esetekben az újságírókkal szemben, de a magyar kormánypárt képviselője nem ezért szavazott a törvénytervezet ellen.
