A brüsszeli testület alelnöke Moszkvát nevezte meg az Európai Unió felhasználói ellen irányuló félrevezető online tartalmak egyik fő forrásának.
A Schmidt Mária vezette, kormányközeli XXI. Század Intézet már márciusban egy kiadványban listázta, hogy kiket tartanak a média szuverenitására nézve veszélyesnek Magyarországon.
A digitális szolgáltatásokról szóló új uniós törvény alapján a techcégeknek most már szigorúbban kellene szűrniük a platformjaikon terjedő dezinformációkat.
A kínai TikTok üzemeltetője tiltakozik a döntés ellen, mert állításuk szerint már évek óta megszüntették a kifogásolt problémákat.
Az Európai Parlament asztalán fekvő javaslat továbbra is megengedi a kémprogramok használatát bizonyos esetekben az újságírókkal szemben, de a magyar kormánypárt képviselője nem ezért szavazott a törvénytervezet ellen.
Az Európai Bizottság kijelölte az első csoportját azoknak a globális techcégeknek, amelyeknek a méretüknél és piaci erejüknél fogva teljesíteniük kell az új uniós piacszabályozás előírásait. A szabályok betartásának ellenőrzésében idehaza a Gazdasági Versenyhivatalnak továbbra is fontos szerepe lesz.
Aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy a most készülő európai uniós médiatörvényben az EP-képviselők ne hagyjanak kiskapukat a kormányoknak az újságírók titkos megfigyelésére.
Az újítást az uniós adatvédelmi szabályok miatt vezetnék be a Facebook mellett az Instagramon is.
Az International Press Institute (Nemzetközi Sajtóintézet / IPI) szerint a sorozatos, szervezett és jól finanszírozott túlterheléses hackertámadások komoly veszélyt jelentenek a magyar sajtószabadságra. A szervezet által kiadott részletes állásfoglalásban a Media1 beszámolóit is felhasználták.
A német EP-képviselő szerint Magyarország már nem demokrácia és csak néhány olyan magyar honlap, online rádió és blog van, ahol még független újságírás folyik. A helyzet ugyanakkor azért szerinte nem annyira rossz, mint a szovjet uralom alatt volt.
