Több magyar érintettet is megszólaltatott a The Guardian című brit lap a Szuverenitásvédelmi Hivatallal és a magyar médiumok vegzálásával kapcsolatban. Lánczi Tamást, a jelenleg épp az Átlátszót vegzáló hivatal vezetőjét is megpróbálták szóra bírni.
A magyar médiahelyzettel kapcsolatban is bírálatokat fogalmaz meg az Európai Bizottság most közzétett jogállamiság jelentésében. A jelentés szerint a médiapluralizmust fenyegető, a korábbi jogállamisági jelentésekben kiemelt veszélyekkel továbbra sem foglalkozott a magyar kormány.
Az Európai Bizottság régi-új elnöke kontinentális pajzsot emelne az információmanipulálást és az álhírek terjedését kivédendő.
Európai újságírói szervezetek és sajtószabadságért küzdő csoportok nyílt levelet intéztek Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság újraválasztott elnökéhez, amelyben sürgetik a média szabadságának és az újságírók védelmének kiemelt politikai prioritássá tételét a következő ciklusban.
Mivel a Facebook és az Instagram felhasználóinak adataival nem taníthatják Llama nevű új modelljüket, most inkább elkerülik Európát.
Peter Stano, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikáért felelős szóvivője végül önálló elítélő nyilatkozatot adott ki, mert a közöset egyetlen tagállam megvétózta. Igen, Magyarország. Ahogy már beszámoltunk róla, a betiltott lapok között van egy magyar hírportál is.
A 444.hu egyedüli magyar híroldalként felkerült az orosz külügyminisztérium most kiadott tiltólistájára, amelyen 81 európai hírszolgáltató szerepel.
A pályázati felhívások 5 millió eurót irányoznak elő a digitális híradásokra és 4,5 millió eurót a hanganyagokra. Linkek a pályázatokhoz cikkünkben.
Az ismeretterjesztő, magyar és szlovák nyelvű magazin megjelenését az Európai Unió támogatta, a kiadvány ötletét pedig a magyarországi Történelemtanárok Egyletével közösen dolgozták ki a szerkesztők.
Orbán Viktor pártja több mint 105 millió forintot költött a Google platformjain hirdetésekre április közepe óta. A Fidesz-közeli médiavállalat, a Mediaworks is TOP-költővé vált.
