Annak ellenére, hogy előzetesen Orbán Viktor nyilvánosan is azt ígérte, egyetlen újságírói kérdést sem hagy válasz nélkül, több szerkesztőség regisztrációját is elutasították a miniszterelnök hétfői évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatójára, az Orbáninfóra.
A Pécsi Hírek – amely eddig heti rendszerességgel jelent meg – 2026 első felében legfeljebb kétszer jelenhet meg, további sorsa pedig bizonytalan. Erről Pécs Megyei Jogú Város önkormányzati közgyűlése döntött. Péterffy Attila polgármester szerint a Fidesz által támogatott határozat a választási időszak előtt szűkíti a pécsiek tájékozódási lehetőségeit, a szerkesztőség pedig úgy látja, hogy a döntés a lakosság tájékoztatásának ellehetetlenítését szolgálja.
Kézbesítette a Fővárosi Ítélőtábla az írásos indokolást, amely részletesen megmagyarázza, miért utasították el az RTL a Media1 elleni keresetét, és miért kötelezték a tévétársaságot a teljes első- és másodfokú perköltség megfizetésére.
A Fővárosi Törvényszék tíz nappal ezelőtti döntésére reagálva határozott hangvételű állásfoglalást juttatott el lapunkhoz a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) a Bors egyik, a Tisza Pártot támadó különszámának betiltása ügyében.
Az Európai Parlament a szólásszabadságért folytatott küzdelmükért ítélte oda a 2025-ös Szaharov-díjat a Belaruszban és Grúziában bebörtönzött újságíróknak, Andrzej Poczobutnak és Mzia Amaglobelinek.
Az ellenzéki politikus Facebookon reagált arra a hírre, hogy a kormányközeli 4iG jogi lépésekkel fenyegette meg a véleménye miatt, amit a műsorszóró vállalat az állam részére történő eladása után fogalmazott meg.
A Media1 Podcast legújabb epizódjában Galambos Mártonnal, a Forbes Magyarország vezérigazgatójával beszélgettünk a 2019-ben indult Hell–Forbes pereskedésről, amelyben a Kúria néhány hete kimondta: a sajtó jogszerűen közölhette az energiaitalos cég tulajdonosainak nevét, ez nem tartozhat a magánszféra körébe. Galambos felidézte, hogy az ügy korai szakaszában egy ideiglenes bírói döntés miatt vissza kellett hívni a Forbes lapszámát a standokról, ami szerinte „teljesen ellehetetlenítette volna az újságírást”, ha precedenssé válik. Az interjúban szó esik a GDPR hazai bizonytalanságairól, a TASZ szerepéről, a sajtóra gyakorolt „chilling effectről”, a visszahívási kényszer okozta károkról, valamint arról, milyen keretek között tud ma dolgozni a gazdasági sajtó Magyarországon. Szóba került az is, miért fordul Strasbourghoz a Forbes.
Ma átadták az RTL által alapított Hégető Honorka-díjakat. Tudósításunk méltatlan körülmények között készült, mivel idén nemcsak meghívást nem kaptunk az eseményre, de a díjazottakról szóló hivatalos közleményt sem juttatták el hozzánk a szervezők. A dokumentumot és a fotókat végül néhány újságíró küldte el lapunknak szolidaritásból, a sajtószabadság melletti kiállásként, miután az RTL a sajtószobához való hozzáférésünket is letiltotta.
Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója egy kormánypárti médiacsoporthoz tartozó bulvárlapnak nyilatkozva azt állította, hogy akár egy év szabadságvesztés is kiszabható az Élet és Irodalom publicistája*, Bruck András bejegyzése miatt, amelyben az újságíró az Orbán-interjú kapcsán bírálta Rónai Egont. A Büntető Törvénykönyv érintett rendelkezésének szövegét áttekintve azonban úgy tűnik, a hivatkozott paragrafus nem alkalmazható az esetre, így felmerül, hogy az ATV vezérigazgatója téves jogértelmezés alapján vádolta meg bűncselekménnyel a publicistát – még ha Bruck bejegyzése stílusában valóban kifogásolható.
Kövér László sajtófőnöke kitiltotta Gulyás Balázst, a Gulyáságyú Média alapítóját az Országházból, miután interjút próbált készíteni a gyermekvédelmi ügyekért felelős Fülöp Attila államtitkárral. Gulyás kollégája, a YouTube-csatorna operatőre, Vigh Frodó Gergely is hasonló büntetésben részesült. Az Országgyűlés Hivatala nem először keveredik súlyos konfliktusokba újságírókkal és akadályozza a nyilvánosság képviselőinek munkáját: korábban kártérítés kifizetésére is kötelezte már az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarországot, amiért Kövér László stábja újságírók munkáját akadályozta.
