A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul Jozef Roháč jogi képviselője, miután az Alkotmánybíróság elutasította a panaszát a Jozef Roháč-interjú ügyében. A taláros testület egyik tagja egyébként különvéleményt fogalmazott meg: szerinte Alaptörvénybe ütközik az interjú tiltása.
E cikk írója egy, országos médiaérdeklődést kiváltó gazdasági bűncselekmény miatt interjút készített volna az Átlátszó oknyomozó portál számára egy előzetesben lévő volt szakszervezeti vezetővel, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) volt elnökségi tagjával, Sz. Istvánnal, de ez is meghiúsult: a BVOP válasza szerint a rendelkezési jog gyakorlója ezt megakadályozta, de azt nem árulták el, hogy pontosan ki hozta meg a döntést. Cikkünkből az is kiderül: tavaly több mint háromszor annyi börtöninterjút tiltottak meg, mint 2022-ben, idén pedig már az év első két hónapjában több engedélykérelmet tagadtak meg, mint tavalyelőtt. Bizonyos interjúkat nem a BVOP tiltott meg – ám az nem derül ki sem az általuk küldött statisztikából, sem a konkrét interjúra vonatkozó kérdésünkből, hogy ha bizonyos ügyekben nem ők döntöttek erről, akkor pontosan ki. Jelen hírünk élesítése után a BVOP egyébként újfent csak annyit közölt, hogy a rendelkezési jogok gyakorlója tette ezt.
Sok kérdést gyűjtöttünk össze Vásárhelyi János, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskola egykori, jelenleg még börtönbüntetését töltő igazgatója, a fideszes kötődésű Összefogás a Városért 2002 Egyesület (későbbi nevén: Összefogás Bicskéért Egyesület) volt 2002-es önkormányzati listavezetője számára, aki egykoron még egy színpadon is szerepelt Orbán Viktorral, közösen szervezett birkózásokat a gyermekotthonba ifj. Orbán Győzővel, a miniszterelnök testvérével, akit emlegetett is egy, a Gyermekvédelmi Főigazgatóságának adott interjúban és több más fideszessel is kapcsolatban állt. Ő az, akiről az is kiderült, hogy az Orbán család cégének ügyvédje védte a gyermekotthonban történt szexuális zaklatási üggyel összefüggésben.
Portik Tamás a Fenyő-ügy bírósági tárgyalásán arról beszélt, hogy nem csak az Átlátszónak, de a Magyar Nemzetnek is interjút adott, és előbbihez hasonlóan utóbbi sem jelenhetett meg. Mi van az ügy hátterében? Erről beszélgettünk Papp László Tamással, az Átlátszó újságírójával.
Portik Tamás a Fővárosi Törvényszéken zajló Fenyő-perben az utolsó szó jogán elhangzó beszéde szerint nemcsak az Átlátszót, de a Magyar Nemzet című kormánypárti lapot is cenzúrázta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) és nem engedett megjelenni Portikkal egy interjút. A Magyar Nemzet és az MTI a bírósági tárgyaláson történtekről közölt tudósításában Portik beszédének ezen állítását egész egyszerűen kihagyta és nem válaszolt az Átlátszó kérdéseire.
A BVOP szerint a visszaéléseket és bűncselekményeket feltáró Átlátszó nevű oknyomozó műhely olyan kérdéseket tett volna fel Roháčnak, ami túl bulváros és a bűnözői életmódot népszerűsítette volna. A portál szerint abszurd az egész, elmondták, miért.
A Portik-interjú leállítása és folytatásának megakadályozása után a börtönparancsnokság most nem adott engedélyt az Átlátszónak arra sem, hogy feltegyenek kérdéseket a szintén fogvatartott Jozef Roháčnak sem.
A lap és az újságírója azért fordul a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mert a Portik-interjú letiltása miatt úgy érzi, Magyarországon nem biztosított a sajtószabadság.
Az Átlátszó kérdései közül több is érintette Pintér Sándort.
A rendszerváltás óta eddig csak olyan esetre volt ismert példa, hogy Dietmar Clodo interjújából el kellett távolítani Pintér Sándor belügyminiszter nevét, most viszont már egy engedéllyel készült, majd a 18. percnél félbeszakított interjú teljes közlését tiltotta meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Portik Tamás és az Átlátszó esetében. A BVOP néhány óra gondolkodás után a következő, meglehetősen rövid választ adta a Media1 a témával kapcsolatos kérdéseire.
