Vlagyimir Kara-Murza újságíró a putyini rezsim egyik legismertebb bírálója, több mint két éve tartóztatták le Oroszországban.
E cikk írója egy, országos médiaérdeklődést kiváltó gazdasági bűncselekmény miatt interjút készített volna az Átlátszó oknyomozó portál számára egy előzetesben lévő volt szakszervezeti vezetővel, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) volt elnökségi tagjával, Sz. Istvánnal, de ez is meghiúsult: a BVOP válasza szerint a rendelkezési jog gyakorlója ezt megakadályozta, de azt nem árulták el, hogy pontosan ki hozta meg a döntést. Cikkünkből az is kiderül: tavaly több mint háromszor annyi börtöninterjút tiltottak meg, mint 2022-ben, idén pedig már az év első két hónapjában több engedélykérelmet tagadtak meg, mint tavalyelőtt. Bizonyos interjúkat nem a BVOP tiltott meg – ám az nem derül ki sem az általuk küldött statisztikából, sem a konkrét interjúra vonatkozó kérdésünkből, hogy ha bizonyos ügyekben nem ők döntöttek erről, akkor pontosan ki. Jelen hírünk élesítése után a BVOP egyébként újfent csak annyit közölt, hogy a rendelkezési jogok gyakorlója tette ezt.
A BVOP szerint a visszaéléseket és bűncselekményeket feltáró Átlátszó nevű oknyomozó műhely olyan kérdéseket tett volna fel Roháčnak, ami túl bulváros és a bűnözői életmódot népszerűsítette volna. A portál szerint abszurd az egész, elmondták, miért.
Vlagyimir Putyin egykori leghangosabb kritikusát 2006-ban ölték meg, de csak 2014-ben fogták el a tetteseket. Most azért szabadult ki az egyik, mert vállalta, hogy Ukrában harcol.
Elahe Mohammadit és Nilufár Hamedit már korábban CIA-ügynöknek nyilvánították.
A Portik-interjú leállítása és folytatásának megakadályozása után a börtönparancsnokság most nem adott engedélyt az Átlátszónak arra sem, hogy feltegyenek kérdéseket a szintén fogvatartott Jozef Roháčnak sem.
Az orosz hatóságok által kémkedéssel vádolt Evan Gershkovich amerikai újságíró előzetes letartóztatását már másodszor hosszabbították meg újabb három hónappal.
A rendszerváltás óta eddig csak olyan esetre volt ismert példa, hogy Dietmar Clodo interjújából el kellett távolítani Pintér Sándor belügyminiszter nevét, most viszont már egy engedéllyel készült, majd a 18. percnél félbeszakított interjú teljes közlését tiltotta meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Portik Tamás és az Átlátszó esetében. A BVOP néhány óra gondolkodás után a következő, meglehetősen rövid választ adta a Media1 a témával kapcsolatos kérdéseire.
Először meg nem nevezett állítólagos technikai okokra hivatkozva félbeszakíttatta a Büntetésvégrehajtás egyik embere az Átlátszó engedéllyel készülő Skype-interjúját Portikkal, majd napokkal később a BVOP azt is megtagadta, hogy egy másik időpontban folytassák az interjút. Most pedig azt is megtiltotta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, hogy a már felvett interjúrészletet közölhessék, holott a közléséhez Portik Tamás, az interjúalany hozzájárult. Bár arra már volt példa a rendszerváltás óta, hogy egyes részeket ki kellett hagyni egy interjúból és a bombagyárosként emlegetett Dietmar Clodóval készült tévéinterjúban nem hangozhatott el Pintér Sándor belügyminiszter neve, olyan eset eddig nem volt ismert, hogy teljes beszélgetést tiltsanak be, abból egyetlen mondat se jelenhessen meg és erre ne adjanak érdemi magyarázatot. Márpedig az Átlátszó a betiltásról még határozatot sem kapott. A lap nem hagyja annyiban.
A Media1 podcast- és rádióműsorának vendége volt Papp László Tamás, az Átlátszó újságírója, aki hiába kapott hivatalos engedélyt, hogy a börtönben lévő Portik Tamással interjúzhasson Skype-on, a börtön egyik illetékese váratlanul, nagyjából a 18. percben megszakíttatta az addig rendben zajló beszélgetést, majd néhány napra rá a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) az oknyomozó portál a félbeszakított interjújának folytatására vonatkozó kérelmét is megtagadta. Mi van a cenzúragyanús ügy mögött? A műsorban idéztük azt a semmitmondó választ is, amit a BVOP adott a Media1 a témával kapcsolatos kérdéseire.
