2024. március 15-ére virradóan 57 éves korában meghalt Ficsku Pál író. A hírt a nyilvánossággal barátja, Száraz Miklós György osztotta meg – írja a litera.hu.
Az eredetileg Gyulai Csaba nevet viselő író, könyvkiadó, szerkesztő Debrecenben született 1967-ben, egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdte el 1986-ban, és 1997-ben fejezte be a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán. 1994-ben a Törökfürdő és a Seneca Kiadó antológiájában, a Táncrendben tűnt fel. Írásai megjelentek többek között az Élet és Irodalomban, az Alföldben, a Mozgó Világban és a Törökfürdőben. Öt önálló kötetet publikált. Volt az Új Holnap főszerkesztője, dolgozott restaurátorsegédként, írt filmforgatókönyvet, volt a Nyugat című tévéműsor szerkesztője, egyetemi óraadó, négy hónapig gimnáziumi tanár is.
Az Irodalmi Jelen oldalán ezt írja magáról: „Önéletrajzaimat egy Hervay Gizella sorral szoktam kezdeni: ‘én térképen tanultam járni’, utalva ezzel arra, hogy 35 éves korom ellenére jelenleg a 21. lakásban élek. Amúgy 1967-ben születtem Debrecenben Gyulai Csaba néven a Homok u. 39 alatt, ami arról híres, hogy húsz méterre van tőle a Makk Tizes nevű kocsma, talán innen ered a kocsmák iránti vonzódásom. 1990-ben a pécsi István borozóban kaptam a Ficsku Pál nevet, amely nyelvészetileg a Pu Fi és a Pu Fi Csku nevekből vezethető le. Évekig büfékocsikban éltem – lásd Hervay. Ritkán írok.” A Szépírók Társasága oldalán pedig ez olvasható, szintén tőle: „Író, hírügynök (…) Írásaimat lefordították német, angol, francia, olasz, lengyel, cseh, szlovák, bolgár, szerb, szlovén, norvég, tibeti nyelvekre. Legutolsó könyvem (amely részben a gyerekeimről, részben a lombik-létről szól), a Gyerekgyár angliai és csehországi kiadása folyamatban van, a lengyel, francia, német és szerb fordítása készül.”
Az általa alapított Pufi Pressz kiadó saját könyvén túl többek között Kéri Piroska, Nagy Atilla Kristóf, Bozsik Péter és Bereményi Géza műveit jelentette meg.
2003-ban publikálta Gyerekgyár címmel írásait a Litera Netnapló rovatában, majd a Mozgó Világban, ezek a szövegek lettek alapjai legismertebb, azonos címen megjelent 2006-os könyvének. A kötetben ikergyermekei születésének történetét írta meg. „Bulvár Kund harmadik feleségét a második nászútján ismerte meg. A másodikat meg az elsőn. A harmadikkal, Paulával nem ment nászútra. Mert tőle tényleg gyereket akart, a nászutak meg akarva-akaratlan rosszul sültek el. Történetünk főhőse, Bulvár Kund amolyan álhírekkel üzérkedő életművész, aki egy világ végi faluból spermavizsgálatra jár fel Budapestre. Gyereket akar ugyanis. Paulától. De a sors kifürkészhetetlen útjain megakadnak, és kénytelenek segítséget kérni a gyerekgyártól. Vizsgálatok, próbálkozások, türelemjáték… Közben részt veszünk egy maratoni kocsmalátogatáson, a faluban beszüntetik az álmokat, a nyelvrablók óvodás túszokat ejtenek, a Madách-influenza pedig tizedeli a várost” – olvasható a könyv fülszövegében.
Ficsku Pál a Litera régi szerzője volt, jelentek meg hosszabb-rövidebb szövegei, szerzője volt a Litera első antológiájának, az uniós csatlakozás alkalmából megjelent Eurovízió című kötetnek. 2009-ben szerepelt a Litera Nemzeti Állatkert című programjában, A nyuszika, aki csirkepörkölt akart lenni című írását az az évi előszilveszteren olvasta fel. 2010-ben a Litera Kis Magyar Dekameron című sorozatának szerzője volt, A tejfölös lány, aki tótágast állt című elbeszélésével. 2013-ban a Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, a Képmegnyitás egyik szerzője volt, Rutkai Bori képéhez írt szöveget, Nyúlzúza és kutyaszív címmel.
Elsőként A videódisznók esete és más történetek. Ami egy regényből kimarad című kötete jelent meg 1995-ben a Seneca Kiadónál, két évre rá, 1997-ben ezt követte az Élni három nővel (mai magyar gépmesék), majd ugyancsak a Senecánál 1999-ben a Matatás a végeken. Vigyázat, dzsalok! Szakbarbárok. Magyar RAPszódia című művét már saját kiadója, a Pufi Pressz adta ki 2002-ben. Legutóbbi könyve a 2006-os Gyerekgyár, melyet az Ulpius-ház publikált.
A Szépírók Társasága oldalán közli a filmeket, amelyekben dolgozott, vagy amelyek a művei alapján készültek: Gipszben (rendezte Szekeres Károly, BBS); Hét rongy (rendezte: Sós Júlia, MTV); Szortírozott levelek (rendezte Kovács Ágnes – később Cannes-i nagydíjas, BBS); Zöld az Isten (rendező Paczolai Béla – rendezés alatt); Babakeringő (rendező Szekeres Károly – rendezés alatt); Aranyos öregek (rendező Sós Júlia MTV), illetve a műveiből készült rádiójátékokat: Az ellopott kódex titka (Péterfy Gergellyel együtt, rendezte Hegyi Árpád Jutocsa, Magyar Rádió 1997); Magzatbuli (rendezte Sulténszky László, Magyar Rádió, 2007).
1992-ben az Örkény István novellapályázat 2. díját nyerte el, 2004-ben Szabó Lőrinc-díjat kapott, és neki ítélték a Mozgó Világ nívódíját. Volt Soros- (1996) és Móricz-ösztöndíjas (1997).
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.