A tégla, kő, beton falazóelemek összeragasztására a tartós tapadás érdekében falazóhabarcsokat használunk, azonban azok ennél jóval többre is hivatottak, a falszerkezeten belüli egyenletes teherelosztást szolgálják. Ebből már látszik, hogy nem mindegy a falazóhabarcsok és a kivitelezés minősége.
A habarcsokat a nyomószilárdsággal jellemezhetjük, ez az érték határozza meg, hogy képesek-e viselni a falszerkezet terheit. A különböző anyagokhoz különböző tulajdonságokkal rendelkező kötőanyagot szükséges használni. Mi alapján válassz falazóhabarcsot?
Falazóhabarcsok régen és ma
Régen sarat, agyagot, gipszet, trasszt és egyes helyeken cementszerű anyagokat használtak a falazóelemek egymáshoz illesztéséhez. Napjainkban a mész, illetve a cement a leggyakrabban használt kötőanyag.
A Cemix széles falazóhabarcs választékában minden alkalmazási területre, többféle nyomószilárdsági értékű, akár hőszigetelő tulajdonságokkal is rendelkező, műemléki környezetben is használható kötőanyagokat találsz.
A habarcsok kiválasztásának legfontosabb szempontja, hogy milyen célra szükséges az anyag: új falazatok készítésére vagy régi falak felújítására. Műemlékek és régi épületek felújításához a trasszhabarcsok alkalmazása az optimális megoldás. A termékválasztás a falazat anyagától (tégla, beton, vázkerámia, Ytong, üvegtégla, stb.) és a terhelés mértékétől is függ.
Mire való a falazóhabarcs?
A falazóhabarcsok feladata az egyenletes teherátadás, a falazóelemek egyenetlenségének kiküszöbölése, a hézagkitöltés, és természetesen a falazóelemek egymáshoz ragasztása. A kezdetben képlékeny, kötőanyagból, töltőanyagból és vízből álló friss habarcs a fel- és bedolgozást követően megszilárdul, így éri el optimális tulajdonságait.
A kötőanyagoknak több típusát határozza meg a szabvány attól függően, milyen szerkezet építésénél használják:
- Normál falazóhabarcs (G)
- Vékonyrétegű falazóhabarcs (T)
- Könnyített falazóhabarcs (L).
Attól függően, hogy a habarcs több vagy kevesebb kötőanyagot tartalmaz, kövér, repedésre hajlamos, illetve sovány, nem kellő szilárdságú habarcsról beszélünk, így fontos, hogy pontos adagolással keverjük.
A nyomószilárdság szerinti besorolás esetén az elnevezésben szereplő számok a nyomószilárdságra utalnak – pl. MM1 > 1 N/mm2.
Hogyan számolhatod ki az anyagszükségletet?
A gyártók minden esetben rendelkeznek a pontos anyagszükségletről, azonban tudni kell, hogy a falazatnak milyen statikai igénybevételeknek kell megfelelnie, milyen funkciót tölt be, milyen anyagból készül. Más összetételű, víztartó képességű, légpórustartalmú és állékonyságú anyagot igényel egy pórusbeton, és mást egy vázkerámia-szerkezet.
Általánosságban elmondható, hogy olyan falaknál, ahol a teherbírás nem elsődleges feladat, elegendő a kisebb nyomásszilárdságú (MM1) habarcs is, normál falaknál az MM3. Hőszigetelő falazatoknál olyan habarcsot kell használni, amelynek a hővezetési tényezője kicsi.
(x) hirdetői tartalom
