Art is Business magazin címmel új kiadványt dobott piacra kedden a KortársPRos nevű brandkommunikációval, művészmenedzsmenttel foglalkozó ügynökség. Az új magazin a kulturális szféra és a forprofit vállalatok, vagyis az üzleti világ között kíván hidat teremteni.
Az Art is Business magazin célcsoportjába a vállalati közép- és felsővezetők, illetve e a kulturális szcéna meghatározó képviselői tartoznak, ők ingyenesen és egyedi terjesztésben kapják meg a lapot.
A magazin első számának címlapján Hámori Gabriella színművész látható, aki egyébként a KortársPRos látja el a mendzsmentjét. A lap beszélgetést közöl
- a FinnAgora vezetőjével, Cita Högnabba-Lumikeróval,
- az Orlai Produkciót vezető Orlai Tiborral,
- az Oppenheim Ügyvédi Iroda alapító partnerével, Légrádi Gergellyel,
- és a Schneider Electric Magyarország hr-igazgatójával, Lerch Zoltánnal is.
Az Art is Business kéthavonta jelentkezik majd új számmal, a következő megjelenés áprilisra várható.
Balogh Máté András, a KortársPRos vezetője a szinhaz.org-nak azt mondta, tapasztalatai szerint akkor működik jól valami, ha a megfelelő partnerek találnak egymásra, jó példával járhatnak majd elő, és hidat teremthetnek a kulturális szféra és a forprofit világ között, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy nyitottabban álljanak egymáshoz a felek.
„Ez a találkozás csak akkor következhet be, ha a szereplők ismerik egymás gondolkodását, és tisztában vannak a másik oldal elvárásaival, valamint azzal, hogy mire is képesek.” A magazin szeretne abban is segítségére lenni az üzleti szférának, hogyan válhatnak támogatóvá, szponzorrá a cégek, és miért fontos számukra is, hogy művészeti projekteket támogassanak.
Ilyen rovatokkal jelentkezik az Art is Business
Az állandó rovatok közül kiemelkedő lesz például a hr-vezetőkkel készített interjú, melyekben arra a kérdésre helyezi a hangsúlyt a magazin, hogyan lehet a munkavállalók részére művészetet közvetíteni. A vállalati vezetőkkel arról olvashatók majd beszélgetések, ők hogyan gondolkodnak a kultúráról, kultúrafogyasztásról és mi ennek a jelentősége cégük életében.
A művészeti menedzserekkel készült beszélgetések az érem másik oldalát, vagyis azt fogják bemutatni, milyen formában van szüksége a hazai kulturális életnek az üzleti világból érkező támogatásokra. Megszólaltatnak nemzetközi cégeket is, amelyek hazai képviselői abba tudják beavatni az olvasót, hogy külföldön hogyan működik a kultúra finanszírozása. Minden lapszámban reflektorfényt kap egy jelentős kortárs kulturális helyszín, és bemutatnak támogatásra érdemes művészeti projekteket is – derült ki a szinhaz.org anyagából.
