Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai főigazgatósága 2022-es tájékoztatása alapján, a 16 és 74 év közötti európai uniós polgárok közül 10-ből közel 9 használta 2021-ben az internetet legalább egy alkalommal 3 hónapon belül.
Ez az egyik legnépszerűbb kulturális tevékenység volt, ideértve többek között az online hírolvasást is. Az internetes böngészők 72 százaléka olvasott online híroldalakat, hírmagazinokat vagy újságokat. Ez 2016-hoz képest 2 százalékpontos emelkedést jelent, tehát az online hírfogyasztás népszerűsége tovább nőtt az EU-ban.
2021-ben a legmagasabb érték Finnországban (93%), Litvániában (92%), Csehországban (92%), Horvátországban (90%), valamint Görögországban (90%) volt a tagországok közül. Ezzel szemben a legalacsonyabb ez az arány Romániában (59%), Németországban (62%), Franciaországban (63%), Olaszországban (64) és Belgiumban (67%) volt.
„Az adott időszakban online híroldalakat a hazai lakosság 87 százaléka olvasott. Ennek fényében elmondható, hogy ilyen téren az élmezőnyben van Magyarország”
– mondta el Károly Róbert pr-szakértő, marketingtanácsadó, a Károly Róbert PR & Marketing alapítója.
A nyomtatott sajtó szerepe is jelentős napjainkban
Az adatok tükrében joggal merülhet fel a kérdés sokakban, hogy a digitális híroldalak mellett, milyen szerepet tölthetnek be napjainkban a nyomtatott kiadványok. Mint azt a Magyar Public Relations Szövetség PR Trendriport 2021 című kiadványából is megtudható, bár szerepe nem olyan, mint régen, jelentősége napjainkban is meghatározó.
ALAP néven új magazin indul: TGM, Ferge Zsuzsa és Steiner Kristóf is ír vagy szerepel benne
A hagyományos média jelentősége továbbra is magas
Egy döntő többségében magyar válaszadók segítségével végzett kutatásból kiderült, hogy a legtöbb időt a közösségimédia-felületeken töltjük. Ennek ellenére nem biztos, hogy ez a leghitelesebb, ha tájékozódásról van szó. Információforrás tekintetében a Z-generáció például a legmegbízhatóbbnak az online megjelenő cikkeket tartja, ezt követik a nyomtatott magazinok, és csak a harmadik helyen vannak a közösségimédia-felületek.
A megkérdezettek 70 százaléka vásárolna könyvet, valamint 20 százalékuk nyomtatott magazint. Mindemellett mindössze 17 százalék azoknak az aránya, akik csak online szeretnek informálódni.
„Ha hiteles információforrásról van szó, még az olyan fiatal generáció képviselői is mint a Z, előnyben részesítik pillanatnyilag az online megjelenő cikkeket és a nyomtatott magazinokat a közösségimédia-felületekkel szemben. Ebből is látszik a hagyományos média jelentősége”
– hangsúlyozta a szakértő.
Érdemes továbbá szót ejteni a szaksajtó szerepéről is. Ezek azok a sajtóorgánumok, amelyek szűkebb témaköröket érintenek kiadványaikban. Ráadásul számos esetben online és nyomtatott formában egyaránt aktívak.
„Nem egy mezőgazdasági szaklap van például, akik rendszeresen, több ezres nyomtatott példányszámmal is jelen vannak a piacon. Ezek sokszor előfizetéses kiadványok, olvasóik pedig többnyire szakmabeliek, akik különösen érdeklődnek bizonyos témák iránt”
– emelte ki Károly Róbert.
Legyen szó tehát objektív hírről vagy véleménycikkről, belföldi vagy külföldi eseményről, gazdasági, kultúra, életmód, gasztronómiai, bulvár, tech vagy egyéb témáról, a sajtóorgánumok szerepe megkérdőjelezhetetlen.
Kiderült, mit gondolnak az egyes médiumokról a Fidesz és az ellenzék szavazói
Word PR Report: Pozitívabbak az ügynökségvezetők várakozásai a tavalyihoz képest
További hírek érhetők el a Media1-en.
