fbpx
közösségi médiás alkalmazások

Törökországban betiltották több közösségi portál hirdetéseit

Törökországban betiltották a Twitter, a Periscope és a Pinterest hirdetéseit, amiért a törvény ellenére továbbra sem jelöltek ki törökországi kapcsolattartót.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

Erről az Anadolu török állami hírügynökség nyomán az MTI ír.

Korábban a török Információs Technológiai és Kommunikációs Hatóság (BTK) tavaly november elején először egyenként 10 millió líra (mintegy 397,7 millió forint) figyelmeztető pénzbírsággal sújtott több közösségi portált, majd miután az üzemeltetők további 30 napig nem tettek eleget a felszólításoknak, december elején újabb figyelmeztető pénzbüntetést róttak ki rájuk, akkor az előző összeg háromszorosát, egyenként 30 millió lírát (mintegy 1,2 milliárd forint).

Mivel az előírások megsértése a három közösségi médiafelület esetében újabb 30 nap elteltével is fennállt, betiltották törökországi hirdetéseiket. Az érintett közösségi portálok sávszélességét az ezt követő 3. hónap végén 50 százalékkal, végül további 30 nap után 90 százalékkal korlátozzák – írja az MTI.

Kötelező a képviseleti iroda

A második büntetés után a YouTube és a TikTok, most hétfőn pedig a Facebook és az Instagram is bejelentette, hogy képviseleti irodát nyit Törökországban. Azok a médiafelületek, amelyek képviseleti irodát nyitnak Törökországban, és teljesítik a kötelezettségeiket, a velük szemben kiszabott pénzbüntetés negyedét visszakapják, valamint az esetleges egyéb korlátozások alól is mentesülnek.

Recep Tayyip Erdogan török elnök nehezményezte, hogy az alkalmazásokat ellenőrző globális cégek a nyugati országoktól eltérően Törökországban vonakodnak képviseletet nyitni. Hangsúlyozta: mindent meg fognak tenni azért, hogy a szóban forgó vállalatok jogi és anyagi kérdések rendezése érdekében kapcsolattartói irodát nyissanak az országban.

A török parlament 2020. július végén fogadta el a vonatkozó törvényjavaslatot. A jogszabály szerint azoknak a közösségi felületeknek, amelyekre naponta több mint egymillió törökországi felhasználó látogat el, török állampolgárságú képviselőt kell kinevezniük az országban. A törvény azt is előírja, hogy az oldalaknak törökországi szervereken kell tárolniuk a török felhasználóik adatait. A jogszabály bírósági döntés birtokában 24 órát ad az oldal üzemeltetőjének a jogsértő tartalmak eltávolítására.
A törvény október elsején lépett hatályba, első körben november másodikáig adva időt a törökországi kapcsolattartó kijelöléséhez.

Erdogan kontroll alatt tartja a közösségi média felületeit

Erdogan tavaly július elején jelentette be, hogy kezdeményezi a közösségi média széles körű hatósági kontrollját, miután egyesek sértő megjegyzéseket fűztek az unokája megszületését bejelentő Twitter-üzenethez.

A török államfő azt hangoztatta: elengedhetetlen, hogy keretek közé szorítsák a közösségi oldalakat, amelyeken elburjánzottak a hazugságok, a rágalmak, a személyiségi jogok elleni támadások, illetve a jó hírnév elleni „merényletek”.

Recep Tayyip Erdoğan 2019
Recep Tayyip Erdoğan
Fotó: Mikhail Palinchak/Wikipedia/CC

Törökországban gyakran előfordul, hogy bűnügyi eljárás alá vonják azokat, akik bírálják a kormányt valamelyik közösségi médiafelületen. A hatóságok számos pert indítottak már az elnök megsértése vagy terrorista propaganda terjesztése címén, továbbá alaposan ellenőrzik a Twittert és a Facebookot az ilyen tartalmak kiszűrése érdekében.

Az ankarai vezetés néhány alkalommal több oldal működését ideiglenesen blokkoltatta is. A Wikipédiához való hozzáférést 2020. januárjában tették ismét lehetővé, csaknem háromévi tilalom után.

(MTI nyomán)

Borítókép: Tracly Le Blanc/pexels
Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!