fbpx
Julian Assange, a WikiLeaks alapítója 2010-ben

Hiába kérte, nem kerülhet szabadlábra Julian Assange

Elutasította szerdai végzésében a londoni központi büntetőbíróság azt a védői indítványt, hogy a WikiLeaks internetes szivárogtató portál alapítóját óvadék ellenében helyezzék szabadlábra.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

Az elutasító végzésben a londoni bíróság úgy fogalmazott, Assange „késztetést érezhet” arra, hogy a még le nem zárult kiadatási eljárás elől megszökjön.

Védői szerint a londoni Belmarsh börtönben, ahol Julian Assange-t fogva tartják, védencüknek méltatlan körülmények között kell várnia a kiadatási eljárás végét, és fennáll annak a veszélye is, hogy koronavírus-fertőzést kap. A bíró szerint ugyanakkor a Belmarsh viszonyai „össze sem hasonlíthatók” azokkal a rendkívül kemény körülményekkel, amelyek Assange-ra kiadatása esetén az amerikai börtönökben várnának – számolt be az MTI londoni tudósítója.

Az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t.

Julian Assange portálja, a WikiLeaks hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.

Védői szerint a WikiLeaks-portál alapítóját az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik. Az amerikai hatóságok ugyanakkor jelezték, hogy Assange-nak kiadatása és elítélése esetén nagy valószínűséggel négy-hat évet kellene rács mögött töltenie.

A bíróság a napokban arról is döntött, nem adhatja ki a brit kormány az internetes szivárogtatóportál alapítóját az Egyesült Államoknak.

Az Egyesült Államok már bejelentette, hogy fellebbezést nyújt be a kiadatás megtagadásáról szóló hétfői londoni bírósági végzés ellen.

Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Két éve azonban – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.

Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését. A londoni büntetőbíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a bíróság előtti megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A londoni Southwark kerület koronabírósága 2019 májusában a maximálishoz közeli, ötven hét börtönbüntetésre ítélte Assange-t. A WikiLeaks-alapítót ennek letöltése óta is vizsgálati fogságban tartják, tekintettel az amerikai kiadatási kérelemre.

További hírek találhatók a Media1.hu-n!

MTI nyomán

Borító: Julian Assange, a WikiLeaks alapítója 2010-ben. Fotó: Wikipedia

 

Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!