Ördög jobb és bal keze

Bud Spencer és a lemészárolt mormonok

Az Ördög jobb és bal keze című film idén 50 éves, kevesen gondolnák, milyen szörnyű történelmi eseménynek állít emléket a western-vígjáték.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

– Aki fogad, veszít, én pedig nyerni szeretek – mondja a tutit Charlie Firpo, alias Bud Spencer az És megint dühbe jövünk című klasszikus 4. percében. Majd egy órával később már Pharosra, a nyerő lóra teszi a pénzét, aki természetesen meg is nyeri a maga futamát. A kaszinó online világa ekkor még a kanyarban sem volt, Bud és filmbeli testvére Johnny, alias Terence Hill – akivel a vásznon kívül is csaknem testvérként szerették egymást – a lóversenypályán és a pelota csarnokban próbálta megfogni az Isten lábát, s ez többnyire sikerült. Persze a végén az egész dohány Suzanne nővérnél és az árvaháznál landolt, mert mindig morcos hősünknek azért vajból van a szíve, ez minden film végén kiderül.

Bud Spencer és Terence Hill Magyarországon intézmény, ma is elképesztő népszerűségnek örvendenek – filmjeikkel együtt. A sikerpáros életművének egyik legbecsesebb darabja az idén ötven éves Az ördög jobb és bal keze című film. Lo chiamavano Trinità vagy They call me Trinity, olaszul és angolul így találjuk a filmes kalendáriumban. Rendezője E.B. Clucher, aki egy sor emlékezetes képkockát forgatott a Spencer-Hill párossal. Természetesen ő is olasz, ahogy a színészektől a produceren át mindenki, akinek jelentős szerepe volt az alkotómunka során, eredeti neve Enzo Barboni.

A sztori nem túl bonyolult, ám tartogat történelmi kitekintést is. A filmbeli főgonosz, az Őrnagy el akarja űzni a völgyben békésen építkező mormonokat embereivel, hogy ménest legeltetni tudja a mezőn. Szentlélek (Terence Hill) azonban nagy nehezen ráveszi lótolvaj bátyját – aki épp seriffként tevékenykedik a közeli városban –, hogy védjék meg a mormonokat.

A cselekmény alapjául szolgál egy 1838-as vérengzés, melynek során több tucat mormont gyilkoltak meg milicisták a Missouri állambeli Caldwell megyében. A brutális támadásnak leginkább férfiak estek áldozatul, de gyerek is volt a halottak között. Volt, akit feldaraboltak az áldozatok közül, a nők egy részét pedig megerőszakolták. A mormon háború egyik mélypontja volt a Haun-malom melletti mészárlás. Utóbb egyetlen milicistát sem vontak felelősségre. A tragédia helyszínén a Wikipédia szerint ma Krisztus Közössége működtet emlékhelyet.

Szerencsére Clucher és a film alkotói nem akarták élethűen ábrázolni a történteket, megelégedtek a könnyed szórakoztatással. A mormonokkal barátságot kötő seriff és testvére – a seriff bűnöző cimboráival együtt – kiképzi a helyieket, s így meglepetés várja az Őrnagy csapatát, akik egy mexikói bandita, Mezcal segítségével próbálnák kifüstölni a mormonokat. A középhosszú pofozkodást követően a mormonok megtarthatják területüket, a seriff pedig bandájával továbbáll. Trinity, vagyis Szentlélek úgy dönt, hogy a békés közösség tagjaként folytatja életét, ám rövid úton rájön, hogy ez nem lesz túl izgalmas, így végül ő is lelép.

A cikk támogatott tartalom.

Szóljon hozzá!