A Mediaworks székháza Budapesten. Fotó: Ladányi András, Media1

Átment az Alkotmánybíróságon, hogy a kormányfő zöld lámpát kapcsolt a fideszes médiaholding megafúziójához

Az Alkotmánybíróság szerint nem ütközik az alaptörvénybe, hogy Orbán Viktor nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíttette a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejöttét és ezáltal megakadályozta, hogy a Médiatanács és a Gazdasági Versenyhivatal megvizsgálhassa a megafúziót.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Nem alaptörvényellenes az a kormányrendelet, amellyel nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítették a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) bővítését – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában.

Az Ab-döntésről szóló, a testület honlapján olvasható közlemény szerint a kormányrendelet azt minősítette nemzetstratégiai jelentőségűvé, hogy a KESMA megszerezte az Echo TV-t működtető részvénytársaságot, továbbá a Magyar Idők Kiadó Kft.-t, az Origót működtető New Wave Media Groupot, valamint az Opus Presst / Mediaworks.

Az MTI tudósítása felidézte: az országgyűlési képviselők negyede fordult utólagos normakontroll-indítvánnyal az Ab-hoz, mert álláspontjuk szerint a kormányrendelet sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt. Továbbá az indítványozók szerint a kormánynak a médiacégek összefonódása tekintetében a közérdek fennállására vonatkozó érvei megalapozatlanok, ezért a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés feltételei nem állnak fenn.

A nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés következményeként az összefonódást nem kellett bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak, és a Médiatanács sem vett részt szakhatóságként az eljárásban és „nem vizsgálta, hogy a független véleményforrások összefonódás utáni szintje is biztosítja-e a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését” a médiapiacon. Az indítványozók álláspontja szerint mindez sértette a sajtó sokszínűségére vonatkozó alkotmányos szabályokat.

Az Alkotmánybíróság az indítványt elutasító döntésében hangsúlyozta: a médiacégek összefonódása, gazdasági, versenyjogi értelemben vett fúziója nem jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét.

Az Ab két alkotmányos értéket mért össze: egyfelől a kormányzati minősítés alapjául szolgáló közérdeket, másfelől a sajtó sokszínűségéhez fűződő alkotmányos érdeket.

Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint

nem feladata tartalmilag minősíteni, mit tart a kormány nemzetstratégiai szempontból közérdeknek, ezt az Ab csak határesetekben bírálhatja felül, jelen eset pedig nem tekinthető ilyennek.

A sajtó sokszínűségével mint alkotmányos értékkel kapcsolatos mérlegelés során pedig az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az objektív intézményvédelem szintjének indítványban kifogásolt potenciális csökkenése alacsonyabb alkotmányos védelmi kötelezettséget teremt.

Az Alkotmánybíróság közleménye szerint

„Az indítványozók nem hivatkoztak egyéb olyan körülményre, amelyből okszerűen következne, hogy Magyarországon a sajtó szabadsága és sokszínűsége, illetve a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás és tájékozódás feltételei általában ne lennének biztosítva”.

A határozathoz Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Schanda Balázs és Szalay Péter alkotmánybíró pedig különvéleményt fűzött.

Az Ab határozata a testület honlapján olvasható.

Borító: A Mediaworks székháza Budapesten. Itt üzemel a KESMA is. Fotó: Ladányi András, Media1

Szóljon hozzá!