Orbán Viktor miniszterelnök válaszol Jakab Péternek, a Jobbik frakcióvezetőjének azonnali kérdésére az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 30-án. A második sorban Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.

Felhatalmazási Törvény 2.0: Átmenekítik Orbán Viktornak a különleges jogköröket a járvány utáni időkre

Bár a Fidesz azt ígérte, hogy az országos veszélyhelyzet elmúltát követően hatályát vesztik majd a felhatalmazási törvény által a kormányfőre ruházott különleges jogkörök, ma az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért és több ellenzéki párt is arra figyelmeztetett, hogy olyan törvénycsomagot nyújtott be a kormány, ami valójában átmenekíti a jogok egy fontos részét a járvány utáni időkre, és az egész mindössze szemfényvesztés.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes május 26-án, tegnap éjfél előtt benyújtotta a „veszélyhelyzet megszüntetéséről” és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló T/10747 és T/10748 számú törvényjavaslatokat. A javaslatokat úgy harangozták be, hogy ezek csattanós választ fognak adni azoknak a megalapozatlan félelmeire, akik a rendeleti kormányzás veszélyeire figyelmeztettek. Ám a

  • Társaság a Szabadságjogokért
  • Magyar Helsinki Bizottság
  • Amnesty International Magyarország

közös közleménye szerint a benyújtott törvényjavaslatok valójában egyáltalán nem alkalmasak e félelmek eloszlatására. Éppen ellenkezőleg: villanófényben mutatják meg a rendszer természetét.

A TASZ, az Amnesty Internatinal Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság közös szerdai közleményében arra figyelmeztet, hogy a „veszélyhelyzet megszüntetéséről” szóló törvény például egyáltalán nem szüntetné meg a veszélyhelyzetet, viszont jól szemlélteti, hogy Magyarországon nem a parlamentnek van kormánya, hanem a kormánynak parlamentje. A javaslat ugyanis, amely szerint az Országgyűlésnek fel kell hívnia a kormányt a veszélyhelyzet megszüntetésére, magától a kormánytól érkezik.

Valójában tehát a kormány önmagához intéz kérést mandinerből. Ráadásul úgy, hogy még határidő sem szerepel a jogszabályban. A kormány arra kéreti magát, hogy amikor majd jónak látja, vessen véget a rendkívüli jogrendnek. Sok értelme nincs – legfeljebb annyi, hogy a felületes szemlélőnek be lehessen mutatni: a felhatalmazási törvény – a bírálatokkal ellentétben – nem szüntette meg a kormány feletti parlamenti kontrollt. Kis utána olvasással azonban gyorsan kiderül: a törvényjavaslat éppen ennek ellenkezőjéről tanúskodik.

A katasztrófavédelmi törvénynek – a felhatalmazási törvény egyik legproblematikusabb szabályát átmentő – módosítása fontos garanciát iktatna ki az Alaptörvényből. Az Alaptörvény úgy próbálja megtartani veszélyhelyzetben is a hatalmi ágak egyensúlyát, hogy megengedi a kormánynak a törvények felfüggesztését és az azoktól való eltérést, de csak olyan körben és módon, ahogy azt az Országgyűlés előzetesen – a katasztrófavédelmi törvényben – szabályozza.

A katasztrófavédelmi törvénybe most beleírnák: ha nem elégségesek ezek a parlament által előre körülhatárolt intézkedések, akkor a kormány bármilyen más intézkedést is meghozhat. Ezzel értelmét veszti az Alaptörvény azon kikötése, hogy a kormány ezzel a speciális felhatalmazással csak sarkalatos törvényben meghatározottak szerint élhet, mert a sarkalatos törvény immár semmit nem határoz meg, bármit engedélyez, amit a kormány az adott helyzetben jónak lát.

Az átmeneti intézkedésekről szóló javaslat tartalmaz egy másik egyáltalán nem átmeneti rendelkezést: az egészségügyi válsághelyzet szabályainak módosításával létrehozza a különleges jogrend kistestvérét, amelyben a kormány eredetileg legfeljebb hat hónapig, de valójában korlátlanul meghosszabbítható időszakban rendeleti úton korlátozhat lényeges alapjogokat, így például a mozgásszabadságot vagy a gyülekezési jogot. Ennek az alkotmányban nem szabályozott, félkülönleges jogrendnek mind a bevezetése, mind a vége a kormány belátásától függ gyakorlatilag, és az ez alapján hozott rendeletek esetében nincs meg még az a garancia sem, hogy bizonyos idő eltelte után hatályukat vesztik parlamenti felhatalmazás nélkül.

A fentiek alapján az Amnesty, a TASZ és a Helsinki Bizottság szerint megerősítést nyert, hogy

„azoknak volt igaza, akik arra figyelmeztettek: a kormány vissza tud, és vissza is fog élni a járvány kapcsán megszerzett hatalmával. Az elmúlt két hónap során sorra születtek olyan szabályok, amelyek nem kapcsolódtak a védekezéshez vagy aránytalanul korlátoztak alapvető jogokat. A felhatalmazási törvény visszavonásának ígérete és a veszélyhelyzet megszüntetése egyszerű szemfényvesztés: ha a törvényjavaslatokat ebben a formában elfogadják, az a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzását teszi lehetővé, és ezúttal már a minimális alkotmányos garanciák sem érvényesülhetnek.”

Borító: Orbán Viktor miniszterelnök válaszol Jakab Péternek, a Jobbik frakcióvezetőjének azonnali kérdésére az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 30-án. A második sorban Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. MTI/Máthé Zoltán

Szóljon hozzá!